Az ajtók háza (könyvajánló)

Az ajtó az egyik legegyértelműbb toposz az irodalomban. Be-, ki- vagy átlépés valahonnan valahová. Lehet ez a mozdulat izgalmas vagy ijesztő, kényszerű vagy önkéntes, jó vagy rossz stb. Annyi mindenféle helyre lehet átlépni. De át lehet lépni az időkön is.

Tan Twan Eng legújabb regény, Az ajtók háza mindezt megteszi, átlép helyekre, átlép időkön, sorsokon, világokon, a cím mégsem erre utal. Az ajtók ház, pontosan az, ami: egy ház tele ajtókkal. Ez a ház bizonyos szempontból a regény legfontosabb helyszíne, mégis keveset szerepel. Utazunk. Térben és időben, sorosokon és történelmen át. Az ajtók háza a hely, ahol megpihenünk, ahol magunk vagyunk és ahol boldogok lehetünk. De lehetünk-e azok egy felfordult világban?

A magyar kiadás borítója és a szerző

Az ajtók háza Eng két korábbi regényétől (Az esti ködök kertje, Esőcsináló) merőben különbözik. Pedig most is Keleten járunk, ám a történet sokkal kevésbé véres, brutális mint elődjei. Nyilván ennek egyik oka, hogy nem a II. világháború alatt vagy közvetlenül előtte játszódik.

A két korábbi, ,agyarul megjelent kötet

Letehetetlen könyv (mint elődjei is). Három elbeszélő, Lesley Hamley, Somerset Maugham és a narrátor három idősíkon vezet minket végig: az 1910-ben, 1921-ben és 1947-ben történteket ismerhetjük meg. A főszereplő Lesley, alapvetően az ő szemszögéből látjuk a Maláj-félsziget sajátos világát, az ott élő európaiak és a helyiek életét. Közben megelevenednek a történelem ismert figurái közül is többen: a regény egyik lényeges szála Szun Jat-szen malájföldi útja a forradalom kitörése előtt. A történet több szálon fut, amelyek mind Lesley és férje házába, a Kazuár-házban futnak össze, Maugham érkezése pedig jó alkalmat teremt, hogy régi, elhallgatott történeteket végre el lehessen mesélni.

A háttérben végig ott vibrál a századelő minden feszültsége. Sok minden mergragadhatja az olvasó figyelmét: a politika, az emancipáció különböző kérdései, a nők kiszolgáltatott helyzete (a látszólagos jólét és biztonság mögött), a kultúrák együttélése, olykor megnemértése vagy ütközése és persze a legősibb emberi történetek: szerelem, féltékenyég, önzés, irigység, csalódás, elkötelezettség, hűség stb.

Azt mondtam, a könyv letehetetlen. Igaz, de nagyon elgondolkodtató is egyben. Amikor befejezed, nem vagy benne biztos, milyen is a vége: boldog? Talán. Remélhetőleg.

Ami viszont biztos: mindenképpen érdemes elolvasni és nemcsak azért, mert olvasni jó.