"Egyetlen hazánk van: ez a magyar nyelv." (Kányádi Sándor)

A magyar nyelv napja alkalmából

a Könyves humán munkaközössége az idei tanévben is

megrendezi hagyományos 

helyesírási-nyelvhelyességi versenyét.

Ha van egy jól fogó tollad, 

november 20-án, szerdán 14 órától kb. 30 szabad perced, 

szereted a kihívásokat,

a szellemi megterheléseket,

és mindehhez szívesen átéled 

egy semmivel sem összehasonlítható 

Könyves-buli hangulatát,

akkor mégis mire vársz?

Tapsra?

Nesze!

Most aztán nincs több kifogás!

Nyomás a magyartanárodhoz jelentkezni!

A verseny időpontja:

2019. november 20. szerda

14 óra.

A jelentkezés határideje:

2019. november 18. hétfő.

A magyar nyelv napján

2011 óta november 13. a magyar nyelv napja, 

mivel 1844-ben ezen a napon fogadták el a magyar államnyelvről szóló törvényjavaslatot.

Érdekességképp álljon itt az 1844. évi II. törvénycikk teljes szövege:

"Az ország Rendei ő Felsége kegyelmes megegyezése hozzájárultával meghatározták hogy:

1. § Az országgyüléshez bocsátandó minden kegyelmes királyi Leiratok, Előadások, Válaszok, és Intézvények ezentúl egyedül magyar nyelven adassanak ki.

2. § A törvénycikkek valamint már a jelen országgyülésen is egyedül magyar nyelven alkottattak és erősíttettek meg: úgy ezentúl is mind alkottatni, mind királyi kegyelmes jóváhagyással megerősíttetni egyedül magyar nyelven fognak.

3. § Országgyülési nyelv ezentúl kirekesztőleg a magyar lészen, egyedül a kapcsolt Részek követeinek engedtetvén meg: hogy azon esetben, ha a magyar nyelvben jártasok nem lennének, a közelebbi 6 évek alatt tartandó országgyüléseken szavazataikat latin nyelven is kijelenthessék.

4. § A magyar udvari Cancellaria útján az ország határain belől bocsátandó minden iratokban, akár legyenek ő Felsége által aláirva, akár nevében adassanak ki - és így a magány folyamodásokra kelendő rendeletekben és határozatokban is - szinte a magyar nyelv használtassék.

5. § A királyi Helytartótanács minden nemű tárgyalásaiban, hivatalos foglalkozásairól viendő jegyző-könyveiben, valamint ő Felsége eleibe terjesztendő felirásaiban, és az ország határain belőli minden hatóságokhoz bocsátandó minden intézményeiben a magyar nyelvet használja; - azon levelezések, mellyeket a királyi Helytartótanács a hadi fő-, és az ő Felsége örökös tartományaibeli polgári törvényszékekkel s kül-országi törvényhatóságokkal folytatand, ide nem értetvén.

6. § A királyi udvari főtörvényszék nyelve az ország határain belől indított minden perekre nézve, valamint az ország határain belőli minden itélőszékek - következéskép a szentszékeknek nyelvök is, a magyar lészen; s azon itélőszékeknek hivatalos minden egyéb dolgaik is magyar nyelven folytatandók.

7. § A kapcsolt Részekbeli törvényhatóságok a magyarországi hatóságoknak magyar, - ezek pedig a kapcsolt Részekbeli törvényhatóságoknak latin nyelven irt leveleiket is fogadják el; tárgyalják, és azokat illő válasszal lássák el.

8. § Ő Felsége már kegyelmesen elrendelte, hogy a magyar nyelv a kapcsolt Részekbeli fő-, és minden közép iskolákban (Academia és Gymnasiumokban) mint rendszerinti tudomány taníttassék; - nem különben

9. § Ő Felsége méltóztatott kegyelmesen rendeléseket tenni már az iránt is, hogy az ország határain belőli iskolákban közoktatási nyelv a magyar legyen." (Forrás itt.)

Holnap szeretettel várunk minden bátor, vállalkozó kedvű Könyves-diákot 

a hagyományos helyesírás versenyünkön!

100 éve született Lőrincze Lajos

"Ismergetjük, tanuljuk egész életünkben anyanyelvünket is, ezt a sokszínű, sokarcú csodát. S minél jobban megismerjük, annál szebbnek, gazdagabbnak, csillogóbbnak látjuk."

(Lőrincze Lajos)

100 éve született Lőrincze Lajos.

"Tanár és nyelvész volt, fő kutatási területét a névtudomány, a nyelvjáráskutatás, a mai magyar nyelv és a nyelvművelés képezte. 1952-ben Kodály Zoltán biztatására indította meg a Magyar Rádió Édes anyanyelvünk című nyelvművelő műsorát, amelyet kereken 40 éven át vezetett. Műsorában a magyar nyelv egy-egy kérdésével foglalkozott, ízesen szép beszédével megragadta a rádióhallgatókat. Nevéhez fűződik a Magyar Televízió első telefonos műsora Tessék kérdezni – a nyelvész válaszol címmel. 1953-tól a Magyar Nyelvőr, 1972-től a Nyelvünk és Kultúránk, 1979-től az Édes Anyanyelvünk című lap szerkesztője, szerkesztőbizottsági tagja volt. 1970-ben társalapítója a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának – ez a társaság idén nyáron Széphalomban egy esszékonferencián idézte fel egykori vezetője emlékét. Budapesten halt meg 1993. október 11-én. Sírja a Farkasréti temetőben található. Szülőfalujában, Szentgálon emlékház, emléktábla, dombormű őrzi emlékezetét, a falu iskoláját is róla nevezték el." (Forrás itt.)

A Lőrincze-emlékév plakátja

Kányádi Sándor: Magyar históriai pillanatokra

(Lőrincze Lajos emlékére)

 porában is áldott kiért
és ezerszer áldott ki által
akár a szív fölött a vért
szembefeszült a másvilággal

meg akkor váltódott e nép
és küldetését akkor kapta
mikor a röggel az igék
magyarul hulltak a halottra

hazánkká akkor lett örökre
ez a sokszor ege-se-földje
töredékes nyelvünk-honunk

s a jövendőbe glóriával
léptünk a nyitott síron átal
mondván por és hamu vagyunk

Az Apor-kódexről szólva

Volt már a kezetekben igazi kódex? 15-16. századi, valódi, kézírással készített kötet? Aligha. (Igaz, ezt csak kevesen mondhatják el magukról.)

Akkor kérdezzük máshogy: 

Láttál már valaha igazi kódexet? Ha nem, akkor nem ismered a Régi Magyar Kódexek sorozatot, melyben eddig összesen 33 kötet látott napvilágot.

Legutoljára, 2014-es dátummal az Apor-kódexet vehette kézbe minden nyelvtörténet, irodalom és történelem iránt érdeklődő olvasó.

Az Apor-kódex restaurálás előtti állapotban (A kép forrása itt.)

 A kötetet ma mutatták be az Országos Széchényi Könyvtárban. A gyönyörű kiállítású kötet igen népes alkotótársaság munkája révén született meg: húsz kutató, nyelvész, restaurátor, egyetemi hallgató vagy PhD-zó diák közös, több éves munkájának eredményét veheti kézbe bárki, aki hozzájut ehhez a csodálatos kiadványhoz. A mai bemutatón a kötet kiadásán dolgozók közül hatan ismertették a megjelenéshez vezető rögös utat, a szöveg gondozása közben felfedezett érdekességeket, nyelvészeti és kultúrtörténeti tényeket, s a közben felmerült, nagyon izgalmas újabb kérdéseket. A beszélgetést Madas Edit vezette (az MTA levelező tagja, egyetemi tanár, MTA–OSZK Res Libraria Hungariae Kutatócsoport vezetője). A bemutató többi résztvevője volt Haader Lea, Korompay Klára, Szentgyörgyi Rudolf (ők hárman az ELTE Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai tanszékének munkatársai, több korábbi kódexkiadás résztvevői), Tóth Zsuzsanna (az OSZK restaurátora) és Kocsis Zsuzsanna (az ELTE PhD hallgatója). A könyvbemutató különleges része volt Kocsi Zsuzsanna felolvasásában meghallgatni az Apor-kódex néhány szövegrészletét: hallgatta az ember ezt a több mint 500 éve lejegyzett szöveget, s közben arra gondolt, hogy ez fél évezrede talán ugyanígy hangzott az akkori hallgatók fülében. Megrázó volt, és ugyanakkor felemelő.

A kódex kiadása csodálatos, de a kézirat önmagában is igen különleges: egyes szövegrészei legkorábbi nyelvemlékeink közé tartoznak, hiszen ezek a 15. század első felében keletkeztek, s a könyv külön értéke, hogy ebben szerepelnek az első magyar nyelvű zsoltárfordítások. (Sajnos nem mind, mert a kötet erősen csonkult, miután több lapot is kiszakítottak vagy kivágtak belőle.) Ráadásul a nyelvtörténet egyik legizgalmasabb, időről-időre fellángoló vitájában is szerepet kap, nevezetesen abban a kérdésben, hogy milyen módon kapcsolódik össze az Apor-, a Müncheni és a Bécsi kódex, s ezek milyen viszonyban vannak az ún. Huszita Bibliával.

Az Apor-kódexnek és jelenlegi kiadásának számtalan érdekessége, különlegesség és további kutatást kívánó rejtélyes eleme van. Eleve feltűnő például a kötet elején szereplő, szokatlanul hosszú (több mint 100 oldalas) bevezető tanulmány, mely feltárja nemcsak a kódex lehetséges keletkezéstörténetét, a szövegen dolgozó másolók (scriptorok) írásmódjának különbözőségeit, az Apor-kódex rokonságát más, magyarországi kódexekkel, de egyedülálló módon bepillantást nyújt a kódex restaurálási munkálataiba s közben az eredeti, 16. század eleji könyvkötési technikákba is.

(A restaurálás részleteiről fantasztikus fotókkal külön tanulmány olvasható Tóth Zsuzsannától itt.)

A restaurált és eredeti méretére visszaállított Apor-kódex (A kép forrása itt.)

A kötetben a sorozat eddigi szokásához híven a kódex lapjainak jól olvasható fényképe mellett találjuk a betűhű átírást is, aminek segítségével olvashatóvá válik a gyakorlatlan szem számára is egy kódex, melyet a 15-16. század során négyen másoltak le. Hihetetlen izgalmas kaland egy kicsit belekukucskálni az 500 évvel ezelőtti nyelv érdekességeibe, a kódex készítésének a szövegben jól felismerhető lépéseibe és a kötetbe később "belefirkálgató" személy(ek) megjegyzéseibe.

Aki még soha nem próbálkozott ilyesmivel, annak íme itt a remek alkalom!

Kedvcsinálónak íme a kódex 126. oldala, s rajta ún. második kezének gyönyőrű, jól olvasható kézírása (a kódex kiadásának 370. oldalán található):

A fénykép eredetije megtekinthető az OSZK honlapján itt.

 A kódexet ma a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban őrzik.

(A múzeum honlapján olvashattok róla itt.)

Tollbamondó-verseny

Mi már tudjuk az eredményt….

Persze, mert kijavítottuk mind a 95 versenydolgozatot.

Bizony! Ennyien vettetek rész a hétfői Tollbamondás-versenyen! Te ott voltál?

95 csuda Könyves-diák, akik megmérettették magukat a nem könnyű – jó, jó nagyon nehéz – szöveggel és teszttel.

Ki lett a legjobb 2014-ben?

Megint egy hetedikes?

Vagy ezúttal egy tizenkettedikes?

Holnap, a nagyszünetben, a díszteremben kihirdetjük az ez évi Könyves Tollbamondó-verseny eredményét!

Legyél ott! 

Helyesírás-verseny a Könyvesben

Idén második alkalommal rendeztük meg a Könyvesben a helyesírási-nyelvhelyességi versenyünket. Ebben az évben is szép számmal akadtak indulók, akiknek egy tollbamondás leírásával és két totó kitöltésével kellett bebizonyítaniuk: ők a legjobbak a Könyvesben. A közel 100 induló szinte az összes osztályt képviselte ezen a nemes vetélkedőn, melynek végén meglehetősen szoros eredmény született. 

A 2013-as verseny győztese 

Komáromi Lili lett, a 11. A osztályból. 

Szívből gratulálunk neki! 

A második helyen 5 versenyző osztozott azonos pontszámot elérve:

Balogh Krisztina (11. B)

Fejes Zsófia (11. A)

Exner Rafaella (8. D)

Frankó Petra (11. D) és

Handel Laura (11. A).

A harmadik helyet (szintén azonos pontszámmal) hárman szerezték meg:

Kékedi Szintia (9. A)

Csendes Dávid (11. A)

Szegszárdi Máté (8. C)

A győztesek (nem teljes létszámban)

További fotók a díjátadásról itt láthatók!

Íme a helyes megoldások:

 

Nyelvőr

1872. január 15-én jelent meg először a Magyar Nyelvőr című folyóirat 

Szarvas Gábor szerkesztésében.

Az első szám bevezetőjében Mit akarunk? címmel a következőket írta a szerkesztő:

"Akarjuk ott, ahol az ingadozó alapra fektetett s rögtönözve létesített nyelvújítás szabályellenes szóalkotásokat hozott forgalomba, a helyesség visszaállítását; ahol az idegen nevekkel való érintkezés korcs kifejezéseket teremtett, a tisztaság elémozdítását; akarjuk a követelményeknek teljesen megfelelő tudományos magyar nyelvtannak összeállítását megkönynyíteni s részben elékészíteni az által, hogy anyagot gyűjtünk s a függőben levő kérdéseket tüzetes megvilágítás által tisztázzuk; mind ezt pedig a magyar nyelv életéből merített eszközök segítségével akarjuk
megvalósítani. E végből kutatni fogjuk: 1. a történeti, 2. a népnyelvet; 3. kiváló figyelmünk tárgyát fogja képezni az újabb irodalom, különösen pedig a forgalomban levő hibás szóalakok és idegenszerűségek." (Nyr. 1. évfolyam, 1. szám, 1. o.)

(Láncz Irén a Nyelvőr kezdeti éveiről írt tanulmánya itt olvasható.)

(A Nyelvőr aktuális és korábbi számai megtalálhatók ezen a linken.)

Mesés testvérek

A Grimm-testvérek 200 évvel ezelőtt, 

1812. december 20-án 

jelentették meg mesegyűjteményük első kötetét. 

A Gyermek- és házi mesék című kétkötetes mű előszavában a szerzők úgy fogalmaztak: 

„[...] saját erőnkből semmit nem tettünk hozzá, a mese egyetlen vonását vagy körülményét sem szépítettük meg, hanem úgy adtuk tovább a tartalmát, ahogy mi megkaptuk”.

Jacob és Wilheml Grimmről nem mindenki tudja, hogy a mesegyűjtemény csak mellékterméke egy ennél is nagyobb tudományos munkának. A két Grimm jog tanulmányai kapcsán bukkant rá az első régi mesetöredékekre, s érdeklődésük hamarosan a német nyelv rendszerezése és története felé fordult. Ezen munkásságuk eredményeképpen olyan jelentős alkotások születettek, mint például a Német nyelv története (Geschichte der deutschen Sprache), vagy a Német nyelvtan 1819-ben (Deutsche Grammatik), illetve ebben a témában a legjelentősebb művük, a Német nyelv szótára 1854-ben (Deutsches Wörterbuch). Nyelvészeti munkásságuk némely eredménye már némileg elavult, de olyan korszakos felismerések is fűződnek nevükhöz, mint például az első germán hangeltolódás törvénye, ami fordulópontot jelentett a történeti nyelvészet fejlődésében.

Munkásságuk sok szempontból túlélte őket. A Grimm-meséken generációk nőttek fel és fognak felnőni, a Német nyelv szótárának munkálatai pedig csak haláluk után 123 évvel (1961-ben) fejeződtek be.

(forrás: www.hir24.hu)

Eredményhirdetés

A 2012. november 13-án megrendezett helyesírás-verseny eredményhirdetésére 

november 26-án került sor. 

Íme az eredmények:

Az egyéni versenyben:

I. helyezett:
Szegszárdi Máté (7. C)

II. helyezett:
Frankó Petra (10. D)
Kovács Tímea (12. D)

III. helyezett:
Csikász Luca (12. B)
Kóté Dalma (11. C)
Szekér Dóra (10. C)
Tóth Rebeka (8. C)

A csapatversenyben:
I. helyezett:
A 10. B osztály csapata

II. helyezett:

A 10. C osztály csapata

III. helyezett:
A 9. C osztály csapata

Szeretettel gratulálunk  minden győztesnek és az összes résztvevőnek!

A versenyzők és a szervezők a díjátadás után

További képek: itt!

A fotókért hálás köszönet Radnai Robinak (Digitális Média Team).

Meghívó

A Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet 

2012. december 18-án 

emlékkonferenciát szervez 

az Ómagyar Mária-siralom 

tiszteletére, illetve róla. 

Minden érdeklődőt szeretettel várnak. 

Forrás és részletes program itt!

Lőrincze Lajos születésnapján

"Ismergetjük, tanuljuk egész életünkben anyanyelvünket is, ezt a sokszínű, sokarcú csodát. S minél jobban megismerjük, annál szebbnek, gazdagabbnak, csillogóbbnak látjuk." 

(Lőrincze Lajos)

"Az anyanyelvünk ügyében kifejtett fáradhatatlan munkásságának megbecsülésében bőven és méltán kárpótolta őt egy más jellegű, színterű értékelés: a hazai társadalomban, sőt a magyar nyelvközösségben széleskörűen kelt ismertsége, illetőleg ami ennél jóval több, elismertsége, az őt hallgató és olvasó közönség élénk ráfigyelése, befogadó szeretete. Fontos kiemelni, hogy joggal támadt népszerűségét milyen szerénységgel, emberi és tudósi visszafogottsággal élte meg.

Rendszeres rádiós szereplése folytán ismertsége már az ötvenes évek közepén túllépte a hazai tért. Ez a tény, tekintve romániai gyűjtőmunkánk ekkori nehézségeit (vegyük számba, hogy mi 1957 késő tavaszán [!] is már ismét kint dolgoztunk Erdélyben), különleges „népi” támogatást adott munkánkhoz. Az én ottani helyismeretem és személyes kapcsolataim munkánkban eligazító tényezőjét messze felülmúlta az ő nevének ismertsége, az ő nyelvi—nemzeti összetartozást sugalló éteri közvetítő szerepének, mondhatni nimbuszának hatóereje a magyar rádiót szorgosan hallgató erdélyi magyar értelmiség körében. Márpedig ez a falusi értelmiség volt az, amely akkori többoldalúan kényes helyzetünkben több irányban is támaszt nyújtott számunkra; az ő közvetítő szerepük tárta szélesre többek között a falu népének, adatközlőinknek akkor bizony nagyon zárt kapuit. Az ennek folyományaként minket körülvevő, némelykor különböző formákban túl is áradó érdeklődést és szeretetet csak tovább növelte az ő nemcsak rádión keresztül megismerhető mondanivalója, hanem személyesen is ható kedves, közvetlen egyénisége." (Benkő Loránd: Lőrincze Lajossal. In: Magyar Nyelvőr, 129. évfolyam, Lőrincze-emlékszám; 2005., 11-15. p.)

 

Versenyek, nyelvészet

November 13. - a magyar nyelv napja. A Könyvesben először hirdettünk meg ez alkalomból helyesírási versenyt. Mi, tanárok nagy izgalommal vártuk: mekkora lesz, lesz-e egyáltalán érdeklődés diákjaink részéről.
119-en jelentkeztek!!! 97-en részt is vettek, hetedikesektől az érettségi előtt álló tizenkettedikesekeig.

Íme a feladatok:


HELYESÍRÁSI VERSENY            Totó                                  Név:…………………………………………… Osztály:…
1. Karikázd be a helyes válasz betűjelét! 
1.   A) aféle B) afféle C) a féle
2.   A) olajfúró torony B) olajfúrótorony C) olajfúró-torony
3.   A) san-marino-i B) San Marinoi C) San Marinó-i
4.   A) kullancscsípés B) kullancs-csípés C) kulanccsípés
5.   A) vízhangzott B) viszhangzott C) visszhangzott
6.   A) bujtat B) bújttat C) bújtat
7.   A) Pepsi Cola B) Pepsi-Cola C) Pepsi-cola
8.   A) ki-benyitogat B) ki-be nyitogat C) ki-be-nyitogat
9.   A) CD-felvétel  B) CD felvétel C) cd-felvétel
10.   A) ördöngősen B) ördöngössen C) ördöngösen
11.   A) döjffös B) dölyfös C) döjfös
12.   A) elsőkerék-meghajtású B) elsőkerékmeghajtású C) elsőkerék meghajtású
13.   A) Liszt Ferenc Repülőtér B) Liszt Ferenc-Repülőtér C) Liszt Ferenc repülőtér
13+1  A) George Bush-sal B) George Bush-val C) George Bushsal

2. Az alábbi meghatározások közül csak  E G Y  fedi pontosan a kiemelt szót.
Válaszodat a választott betűjel alatti szó bekarikázásával jelöld!
                                            A                                                B                                                         C
1.  ALMÁRIUM:              almabor            -          polcos,üveges szekrény              -           halak üvegdoboza
2.  BULVÁR:                politikai napilap      -           női öltözőszoba                        -   körút, városi főútvonal
3.  FACÉR:                       állástalan           -           kihívó viselkedésű                              -         francia vígjáték
4.  INTIM:                      betolakodó           -            meghitt,bensőséges                -       csak nőkre jellemző
5.  INSPIRÁCIÓ:            kérvény                  -          ellenőrzés, felügyelet             -     ösztönzés,befolyásolás
6.  KIES:                        elhagyatott             -          szép,kellemes                          -                   egyedüli, árva 
7.  KORHELY:              idősotthon               -         mulatozó, léha                                  -  mélabús, álmodozó
8.  LAJBI:                     cseresznyefajta       -        női kiscsizma                             -  fémgombos férfimellény
9.  LAJTORJA:              gyógynövény          -        kétfülű kosár                                                                 - létra
10.  MENEDZSER:        igazgató                    -        rendező                      -       szervező, irányító üzletember
11. MENÓRA:              hétágú gyertyatartó    -   havi naptár                       -   idősebb pártfogó, tanácsadó
12. PARÓKIA:               póthaj                         - tréfás utánzat                 -                   egyházközségi  hivatal 
13. SMUCIG:           csinos,divatos               -  ékszerezett                        -                                 zsugori, fukar
13+1.SZOLIDÁRIS:        ízléses       -        szerves vegyületcsoport            -    összetartó, közösséget vállaló

És a tollbamondás:


1. Tavalyi olaszországi turistautunkon keresztül-kasul barangoltuk az Adriai-tenger partvidékének városait.
2. A 2001 végén felújított kép briliáns színekkel ábrázolja Jézus keresztre feszítését a Golgota-hegyen
4. A dél-koreai válogatott szövetségi kapitányának jövő heti csapatösszeállítása nem ígér offenzív játékot.
5. A mély folyók hajói és uszályai rejtélyes foglyokat szállítanak az éjszakai homályban.
6. Matematikatanárunk a továbbtanulóknak meghirdetett korrepetálás mellett sakk-kört is indított.
7. Az 1920-as trianoni békeszerződés a nyugat-európai győztes nagyhatalmak állam- és kormányfőinek törekvéseit tükrözte.

Nagyszerű verseny volt!

Jövőre folytatjuk! Legyen ez egy újabb Könyves-hagyomány!

Legfontosabb szótáraink I.

A Magyar értelmező kéziszótára (hivatalos rövidítése: ÉKsz.) a magyar nyelv egynyelvű értelmező szótára, amely a magyar köznyelv és irodalmi nyelv szókincsét öleli fel.

Első kiadása 1972-ben jelent meg mintegy 70 000 szócikkel. Második, bővített és átdolgozott kiadása (ÉKsz.²) 2003-ban látott napvilágot, egy kötetben, 1512 oldalon mintegy 75 000 szócikkel és 150 000 kifejezéssel. Mindkét kiadás az MTA Nyelvtudományi Intézetében készült, a második az Akadémiai Kiadó szótárszerkesztőségének közreműködésével.

Az új kiadás kb. 5000 címszóval gazdagodott az eltelt évtizedek változásának megfelelően, új szókapcsolatokkal, kifejezésekkel, szólásokkal bővült, új minősítésekkel és értelmezésekkel egészült ki, és szógyakoriságot jelző számokat is beillesztettek (egy ötös skála szerint) a szerkesztés idején 150 millió szövegszót tartalmazó Magyar Nemzeti Szövegtár korpusza alapján.

A kötet a határon túli magyar nyelv szókészletéből, sajátos jelentéseiből is merített, az etimológiai adatokat a legújabb nyelvészeti kutatások alapján frissítették, tipográfiai újításokat is bevezettek. Változás, hogy elhagyták a magyarázó jellegű illusztrációkat, tartalmas kifejtésekkel pontosították a „kerülendő”-t jelölő * jelet, és felvették a korábban trágár jellegük miatt kizárt szavakat is. Helyesírás terén nagyon kevés kivétellel a magyar helyesírási szótárhoz igazodtak.

A szótár eredetileg a hétkötetes A magyar nyelv értelmező szótára szűkített, a nagyközönségnek szánt változataként született meg: szókincsállománya az előbbivel megegyezik, csupán a példákból tartalmaz kevesebbet.

Szócikkei az alábbi részekből épülnek fel:

- címszó,

- gyakorisági mutató (csak az átdolgozott kiadásban),

- a szófaj, a stílus‑ vagy szaknyelvi réteg megadása,

- értelmezés (illetve esetenként a használat körülírása),

- példák és kifejezések,

- (ha van) az átadó nyelv megadása

Ezeket egészíti ki szükség esetén a kiejtés (pl. céh: [cé]), a homonimák jelölése (pl. ár1, ár2), a címszóvariáns (pl. fel ~ föl), továbbá növény‑ és állatneveknél a tudományos név.