A szájhagyomány a népköltészetben nem csak következmény. Az alkotások sokféleképpeni továbbélését megteremtve, hanem lehetőség. A gazdag mesevilág az utókor értelmezésében újabb és újabb variációban jelenhet meg anélkül, hogy a legcsekélyebb mértékben karcolná meg magát a mesét. A görög mitológia az antik világ gyönyörű, rémséges mesehálója, kimeríthetetlen lehetőséget nyújtva az alkotóknak, hogy megírják belőle a saját meséjüket.
Erre gondoltam, amikor megnézetem a nyári filmkínálat egyik slágerét az Odüsszeiát. A hős kalandor alakját olyan sokan és olyan sokféleképpen mutatták már be, hogy kíváncsi voltam a legújabb inerpretációra. Persze a viszonyítási pont ebben az esetben egy kanonizált műalkotás, egy Homérosz névvel illetett szerző gyűjteménye az utazóról. De a mű keletkezése körüli sok-sok kérdés miatt a homéroszi Odüsszeia mégsem a hagyományos értelemben vett egy szerzőjű műalkotás. Tekintsük most ezt is egynek a mesevariációk közül.
A film pedig Christopher Nolan meséje Odüsszeuszról. A technika rajongóit biztosan lenyűgözi a nagyméretű IMAX- kamerákkal létrehozott látvány. Az is érdekes megoldás, hogy az óriás laisztrügonok tényleg hatalmas méretű emberek.
A néha horrorba átcsapó történet azonban alapvetően követi a műfajt. Kalandfilm. Bár a főhős a phaiákok szigetére el sem jut, és Kalipszó folyamatosan eteti lótusszal, nagyjából megvannak az állomások, útra kel Télemakhosz is, a kérők gonoszak, Pénelopé visszafejti a látszatra készülő vásznat és a küklopsz fantasztikus. Charlize Theron pedig még 51 évesen is illúziót keltő Kalipszó nimfa. Az egyes jeleneteknél kicsit hosszan elidőző történetmesélés közben a távolba szintén hosszan el-elmerengő főszereplő Matt Damon elsősorban nem saját sorsán kesereg. Az emberiség civilizációját siratja. Amit nagyon úgy néz ki, hogy az a Trója képviselt, amit az ő hathatós segítségével oly sikeresen leromboltak. De a hazatérés nemcsak a személyes sorsának békéjét hozza meg, hanem a reményt is, hogy az emberiség saját pusztulásába való rohanás még megállítható, és eljöhet még a „világbéke”. Nem torkollik persze a film hollywoodi giccsparádéba. Ezt azért ellensúlyozza a woke-nak is tett néhány gesztus, például a Helénát és ikertestvérét, Klütaimnésztrát alakító színes bőrű gyönyörű színésznő.
Három óra után kicsit elzsibbadt lábbal és egyéb fájó testrésszel felállva nem bántam meg, hogy megnéztem Christopher Nolan meséjét.
Berecz Andrea
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése