Színházi világnap 2026

Március 27. a színházi világnap 1961 óta. Évekkel később alakult ki a hagyomány, hogy a világ minden színházában üzenettel köszöntik ezt a napot. Idén William Dafoe, amerikai színész gondolatai hangzottak el (remélhetőleg) minden színházban az előadás kezdete előtt. Dafoe üzenetének egyik legmarkánsabb gondolata a technológia és az emberi kapcsolatok, illetve a színház viszonyára vonatkozott:

"A nyilvánvaló problémát az új technológiák és a közösségi hálók jelentik, amik kapcsolatot ígértek, de látszólag inkább elszigetelték az embereket egymástól. Én is naponta használom a számítógépet, még ha nem is vagyok fent a közösségi hálón; rákerestem már magamra színészként, és a mesterséges intelligenciához is fordultam információért. De vaknak kell lenni ahhoz, hogy ne ismerjük fel azt, hogy az eszközökkel való kapcsolatunk fenyegetés az emberi kapcsolatainkra. Bár bizonyos technológiák jól szolgálhatnak minket, az a probléma, hogy nem tudjuk, ki van a kommunikációs kör másik végén, nagyon mélyen hat, és hozzájárul az igazság és a valóság válságához. Habár az internet képes kérdéseket felvetni, nagyon ritkán ragadja meg azt a csodát, amit a színház tud csak létrehozni. Olyan csodát, ami figyelemből, részvételből és a jelenlévők spontán kialakuló közösségéből születik egy olyan körben, ahol az emberek cselekszenek és válaszolnak egymásnak." (Kiemelés tőlem. A teljes szöveget itt találod: William Dafoe üzenete.)

Különleges élmény volt ezt a szöveget a Pesti Színházban hallgatni éppen az Igazából komédia című előadás előtt. Mintha szándékosan ehhez a darabhoz készült volna a köszöntő szövege. Az előadás ugyanis (részben) éppen azt a kérdést feszegeti, hogy hol van a határ ember és gép között, mitől vagyunk mi többek a mesterséges intelligenciánál, ha egyáltalán többek vagyunk.

Fergeteges komédia játszódik le a szemed előtt, szinte végigröhögöd az előadást. De amikor nem nevetsz, akkor nagyon el kell gondolkodnod: mitől ember az ember? Biztosan emberségesek vagyunk-e még? Jót teszünk-e magunkkal, utódainkkal és a világgal, ha ennyire a gépeknek rendeljük alá magunkat? Számomra az egyik legérdekesebb, többször különbözőképpen felvetett párhuzam volt a mai kor technikai fejlődése és az ipari forradalom korszaka közötti áthallás. A mesterséges intelligencia körül zajló viták miatt nem véletlenül kapod fel a fejedet, amikor a színpadon egyszercsak, szinte a semmiből a luddistáról (a géprombolókról) hallasz.

A komédia alapja egy szerelmi történet egy fiatal író és egy színészetre tervezett android, vagyis egy aktoid között. Történetükben semmi hagyományos sincsen, hiszen már az is kérdéses: van-e az aktoidnak személyisége, akarata, érzelmei. És mégis egy klasszikus történet bontakozik ki a szemed előtt: ők ketten a világ ellen a szerelem jegyében.

Jelenet az előadásból. A kép forrása itt.

Nem tudom eldönteni, hogy, amit láttam, utópia vagy disztrópia-e. Lehet mind a kettő? Úgy tűnik, igen. Ez pedig tulajdonképpen nem túl megnyugtató, ha a jövőre gondolunk.

Az előadás a darab miatt már eleve szenzációs. De erre rátesz, méghozzá nem is keveset, a színészi játék. Elsöprő alakításokat látunk szinte az összes szereplőtől, de kétségtelenül kiemelkedik közülük az aktoidot alakító Varga-Járó Sára játéka. Számtalan karaktert, mozgást, beszédmódot kell megjelenítenie, időnként rendkívül rövid idő alatt többet is. Egészen elképesztő, ahogy szinte a színész mesterség minden elemét felvonultatja 2 felvonás alatt. Miközben nem felejti el a darabbeli rendező alaputasítását sem: A kevesebb több.

Jelenet az előadásból. A kép forrása itt

Az már csak a hab volt a tortán, hogy miközben egy osztálynyi Könyves-diákkal voltunk pénteken a Pesti Színházban, spontán Könyveses találkozó alakult ki, amikor összefutottunk több mint 20 éve és alig 2 éve érettségizett Könyvesesekkel is. Szép este volt.

Nézzétek meg a darabot, mert hihetetlenül jó! És mert színházba járni jó!

További információkat itt találtok: Igazából komédia.

Rákóczi 350

1676. március 27-én Borsiban született II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona és I. Rákóczi Ferenc harmadik gyermekeként. Születése nagyon fontos volt a családban, miután az elsőszülött gyermek, György néhány hónapos korában meghalt, másodikkémnt pedig egy kislány, Julianna született, így 1676-ig nem volt fiúörököse a Rákócziaknak. Mindez azonban megváltozott azon a bizonyos márciusi napon.

A borsi kastély ma is megvan a Felvidéken, de maga a szoba, ahol a későbbi fejedelem született, már nem látható. Ez valószínűleg a mára már elpusztult részben volt (egy toronyszoba), ami édesanyja lakosztályait foglalta magában. (A borsi kastélyról itt olvashatsz: Borsi.)

A borsi kastély a 2021-re befejezett rekonstrukció után

Rákóczi később a Vallomásokban így írt születéséről: "Zavar fog el, Uram és elpirulok, midőn születésedet s annak körülményeit megfontolom és a magaméra gondolok. Te Isten, teremtőm nekem és a mindenségnek, istállóban születsz, én meg palotában; te ökör és szamár közt szegény pásztorok körében, én — a por és a féreg a te szined előtt — udvarjárók nagy csődületében. Szülőid szegények, az enyimek fejedelmek; te szegénységben jösz a világra, én bőségben."

Igaz, kastályban és bőségben született, de korai évei egyáltalán nem voltak nyugodtak. Alig pár hónapos korában elvesztette édesapját, édesanyjára pedig onnantól fogva óriási feladatként hárult, hogy az udvar mindent elemészteni akaró markait távol tartsa a Rákóczi-vagyontól, és a gyerekei nevelését se hagyja elvenni magától. Az ifjúnak ráadásul nem kis elvárások között kellett felnőnie, hiszen egyrészről a Rákócziak, másrészről a Zrínyiek örökségét is hordozta.

Mányoki Ádám 1712-es portréja II. Rákóczi Ferencről (A kép forrása itt: Rákóczi.)

Édesanyja második férjét, Thökökly Imrét finoman szólva sem szerette: "...akár véletlenül, akár a Te rendelésed szerint történt a dolog Uram,… anyánk, a te szolgáló leányod, férjének személyében kígyót fogadott ágyába." Később pedig éppen Thököly mozgalma vezetett a nevezetes munkácsi ostromhoz, ami után örökre elveszítette édesanyját. Így végül mégis a bécsi udvar döntött neveltetéséről és későbbi sorsáról. Legalábbi úgy tűnt.

Végül, mint köztudott, szembefordult az udvarral, és vezérlő fejedelemként a szabadságharc vezetője lett, de annak vége után a száműzetést választotta. Élete utolsó szakaszát Törökországban töltötte, ahogy édesanyja, vagy gyűlölt mostohaapja is.

Pár érdekesség, amit talán nem tudtál II. Rákóczi Ferencről:

1.) Felesége, Hesseni Sarolta Amália révén rokonságba került XIV. Lajos, francia királlyal.

2.) Amikor 1701-ben letartóztatták, felesége segítségével szökött meg a bécsújhelyi börtönből. A későbbi fejedelem tehát megmenkült, de a szökésben résztvevő Lehmann kapitányt később megkínozták és kivégezték.

3.) A száműzetés idején a rodostói házában asztalosműhelyt rendeztetett be, ahol maga készített bútorokat. Egy ilyen szék ma is a kiállítás része.

4.) Ma Magyarországon 3 település őrzi a nevét: Rákóczifalva, Rákócziújfalu és Rákóczibánya.

5.) Talán csak Petőfi ült a legendák szerint több fa alatt, mint Rákóczi. Érdekes módon a fejedelem jellemzően dió- vagy tölgyfák árnyékában szeretett (állítólag) pihenni.

6.) Rodostóban (Tekirdag) 2009 óta Rákóczi nevét viseli az az út, ahol egykor a háza állt. (Ma a rekonstrukció látogatható.)

7.) 1935 óta szerepel arcképe magyar pénzeken: először a 2 pengősön, majd a papír 50 forintoson, végül pedig az 500 forintoson látható jellegzetes ábárzolása.

8.) A fejedelem köszvényben szenvedett.

9.) Egyes pletykák szerint az ő gyermeke volt a 18. század egyik rejtélyes figurája, Saint-Germain gróf. (Róla itt olvashatsz: Saint-Germain.)

10. A fejedelem haláláról Mikes Kelemen 112. fiktív levele tudósít, 1735. április 8-án: 

"Amitől tartottunk, abban már benne vagyunk. Az Isten árvaságra téve bennünket, és kivévé ma közüllünk a mi édes urunkot és atyánkot, három óra után reggel. Ma nagypéntek lévén, mind a mennyei, mind a földi atyáinknak halálokot kell siratni. Az Isten mára halasztotta halálát urunknak azért, hogy megszentelje halálának áldozatját annak érdemével, aki ma megholt érettünk. Amicsoda életet élt, és amicsoda halála volt, hiszem, hogy megmondották nékie: ma velem lész a paradicsomban. Hullassuk bővséggel könyveinket, mert a keserűségnek ködje valóságoson reánk szállott."

Mert (a n)ők is részesei a történelemnek...

Szabó T. Anna

A reformkori nők 

A férfinek hazája volt,

a nőnek otthona,

a férfié a parlament,

a nőé a szoba,

hová a fáradt férfifő

mint révbe, visszatért,

hol békét, ártatlan derűt

és megnyugvást remélt.

De olvastak az ifjú nők

és szólt a zongora,

hömpölygött, mint az áradat,

reform, romantika,

és szabadság és szerelem

úgy összetartozott,

mint a választott férfivel

szerelmes asszonyok.

A csitrik függönyök mögül

lesték Vasvári Pált,

a Szendrey-lány megszökött,

lapokban publikált,

rokonát, Wesselényijét

imádta Polika,

és Angliában agitált

Pulszky Terézia,

a március felpezsdített

szűk otthont, tág hazát,

s a reménység a lelkeket

mint bor hatotta át.

Csatába ment a katona

a nagy eszmék után,

vele maradt a szerelem,

hátramaradt a lány –

dörgés, villámlás: ágyú, kard,

esőz a honfivér

– s amelyik nő nem menekül,

mit is tehetne? Vár.

Az asszonyé a vakremény,

a férfié a tett –

de férfié lesz a remény

és asszonyé a tett:

mert leng a fekete-piros,

a gyász, vér zászlaja,

Világosnál lement a nap,

s tán nem kel fel soha –

veszve szabadság, szerelem,

és harcos ifjai –

a tiprott földből a remény

hogy sarjadhatna ki?

Ablaknál áll a feleség,

ajtóban az anya:

és elesettet, bujdosót

mind visszavár – haza.

Ez a vers először 2002-ben a Forrás folyóiratban jelent meg. ( https://epa.oszk.hu/02900/02931/00044/pdf/EPA02931_forras_2002_05_12.pdf )

Megmutatja, hogy március 15-e varázsához, optimizmusához, hitéhez, történetének teljességéhez  a nők is hozzájárultak, hozzájárulnak. 

A bejegyzés ötletének forrása: https://www.facebook.com/annatszabo

Három új, nem is olyan kis bolygó

2005 és 2007 között a Piszkéstetői Obszervatóriumban Sárneczky Krisztián csillagász, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa, a Szeged Asteroid Program vezetője (többek között) 3 kisbolygót fedezett fel, így a hagyományoknak megfelelően ő tehetett javaslatot az elnevezésükre. A neveket a Nemzetközi Csillagászati Unió 2026. február 23-án hivatalosan is jóváhagyta.

A döntés értelmében a 2005. november 9-én felfedezett 255261-es számú kisbolygót "Kubovics"-nak hívják. Nevét a 101. évében járó Kubovics Imre professzor emeritusról kapta, aki korábban az ELTE TTK dékánja volt. Munkássága során a Mátra vulkanikus kőzettanával és a meteoritokkal foglalkozott behatóan. 

Kubovics Imre
(A kép forrása itt.)

2007. december 21-én két kisbolygót is sikerült Sárneczky Krisztiánnak azonosítania. Ezek a 305263-as számú, mostantól "Krasznahorkai" nevű, illetve a 305264-es számú, mostantól hivatalosan "Tarrbela" elnevezésű aszteroidák.

Tarr Béla és Krasznahorkai László
(A kép forrása itt.)

A Krasznahorkai kisbolgyó elhelyezkedése Kiss László csillagász ábráján.
(A kép forrása itt: KissLászló_csillagász!)

Ha valaki annyit olvas, mint egy magyartanár, annak óhatatlanul szövegtapadások alakulnak ki a fejében, amitől, ha akarna, sem tudna szabadulni. Amikor olvastam a híreket a fentiekről, persze egyből megmelengette a szívemet mindennek a csodálatos metaforikus áthallása is, de nyomban be is ugrott a népdal: 

"Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok,

A szegény legénynek utat mutassatok!"

Kétségem sincs felőle, hogy ezt fogják tenni.

**************************************************************************
Reménykedve abban, hogy szerintetek is szép és érdekes a világ, íme néhány továbbolvasási, kutakodási lehetőség:

A piszkéstetői csillagvizsgálóról itt olvashattok: Piszkéstető

Sárneczky Krisztiánról itt találhattok információkat: Sárneczky Krisztián

Kubics Imre professzorrról itt olvashattok: Kubovics Imre

Ha Krasznahorkai Lászlóról szeretnétek olvasni, jó kiindulópontok lehetnek ezek az oldalak:
K. L. saját oldala; Digitális Irodalmi Akadémia KL oldala; Kultúra_Krasznahorkai

Ha Tarr Béla érdekel, nézzétek a filmjeit, de olvashattok is róla:
HVG_Tarr_Béla; Telex_Tarr_Béla; Kultúra_TarrBéla

A gőte után itt egy hangya is

Amikor először olvastam a híres angol gyerekkönyv-író, Beatrix Potter meséiben Johann Wolfgang úrról, a gőtéről, napokig jó kedvem volt, annyira szellemesnek találtam az elnevezést, még akkor is, ha ez "csak" a fordító leleményességét dicsérte.* Mert ebben az esetben a szellemességen túl sok-sok igazság is van a név mögött.

Johann Wolfgang úr, a gőte és Pecás Jeremiás

Johann Wolfgang Goethe, a weimari klasszika egyik mestere (nem a gőte!) nemcsak író volt, hanem igazi, minden iránt érdeklődő természetbúvár is. (Valahogy úgy, ahogy később majd Jókai Mór vagy Jules Verne.)

Goethe hagyatéka elképesztően nagy. Az irodalmi alkotásain kívül nem elhanyagolható mennyiségű optikai, botanikai, zoológiai és ásványtani tanulmány is kikerült tollából. De az általa hátrahagyottak közé sorolható 18 ezer (!) darabos geológiai gyűjteménye is, ami mindig szolgál váratlan meglepetésekkel a tudósok számára.

A legújabb szenzációról a jénai Friedrich Schiller Egyetem kutatócsoportja számolt be a Scientific Reports című folyóiratban. A Weimarban lévő Goethe Múzeumban őrzik a tudós-költő hagyatékából azt a 40 dabaros borostyánkő-gyűjteményt, ami váratlan meglepetést tartogatott a kutatóknak. A Baltikumból származó kövek között 3 olyan is volt, amelyben ősi élőlények maradványait fedezték fel. Az egyiket most azonosították: egy kihalt ősi hangya jól konzerválódott példánya rejtőzik a kő mélyén. Bár a Ctenobethylus goepperti fajba tartozó állat a 19. század óta ismert a kutatók körében, mégis szenzációs a mostani felfedezés, mert a modern eljárásoknak köszönhetően minden eddiginél részletesebb betekintést kaphattak az állat felépítésébe, testének részleteibe.

Bár Goethét a borostyánok leginkább optikai tulajdonságaik miatt érdekelték, bizonyára örömmel fogadta volna a felfedezés tényét. Meggyőződéssel vallotta, hogy a tudományos gyűjtemények lényege nem a birtoklás, hanem a tudomány szolgálata. Ez a mindössze 3,5 mm-es kis hangya most teljesítette eme tudományos kötelességét.

Ha jó a szemed, a bal szélen láthatod a rejtőzködő kis hangyát.

(A kép forrása itt: hangya-portré.)

A végére két megjegyzés:

Milyen szép szimbólum, hogy a Goethe-féle gyűjteményben lévő lelet leírását a Schiller Egyetem tudósai teszik közzé! Goethe és Schiller azonkívül, hogy a weimari klasszika mesterei voltak és kettős szobruk ott áll Weimar főterén, nagyon jó, közeli barátok voltak. Annyira, hogy amikor a jóval fiatalabb Schiller meghalt, alig merték ezt a hírt közölni, az idős és betegeskedő Goethével.

Goethe és Schiller Weimarban

Ha igaz is, hogy a borostyánban lévő esetleges zárványok látszólag nem mozgatták meg Goethe fantáziáját, a hangyák azért igen. Leghíresebb művében, a Faustban több mint 10 alkalommal beszél róluk, sőt egy helyen még szerepelnek is!

HANGYÁK (óriási fajtájúak)

Aranyról van szó?
Egykor tömegével
ástuk el azt a szirtodúkban éjjel;
de az arimaszposz-nép fölfedezte,
s rajtunk nevet most, mert elvitte messze. (Fordította: Jékely Zoltán Kálnoky László)

[Ez a bejegyzés a National Geographic február 18-ai beszámolója alapján készült. Sok további érdekes részletet tudhattok meg belőle. Ha érdekel, katt ide: Goethe hangyája.]

* Beatrix Potter könyvei közül a Pecás Jeremiás kalandjai címűben szerepel Gőte úr.
"– Megyek gilisztázni, aztán fogok egy pár csellét vacsorára. Ha ötnél többet fogok, meghívom Teknős Ptolemaiosz tanácsnok urat és Johann Wolfgang urat, a Gőtét."
Az eredetiben Sir Isaac Newtonnak hívják a gőtét, aminek az egyik angol neve az, hogy newt, ami a tarajos gőtét jelenti. Vagyis angolul is szóvicc, csak másik.

Petőfi, Jókai és Ady budapesti tárlatai egy végzős gimnazista szemével

 

Fakultációs irodalmi kirándulás, 2025

Az idei tanév decemberében a 12. évfolyamos magyar fakultációs csoporttal sikerült egy régi tervünket, egy közös budapesti irodalmi kirándulást megvalósítanunk.

A program kitalálása után Balog Otilia tanárnő el is intézett minden foglalást és izgatottan indulhattunk el a kijelölt csütörtök reggelen. Az iskolától a hármas metróval utaztunk egészen a Kálvin térig, ahol megtekintettük a régi városfal emlékművét, majd gyalog közelítettük meg első állomásunkat, a Petőfi Irodalmi Múzeumot. Itt első programpontunk a Jókai 200 kiállítás megtekintése volt vezetéssel, melyet nagy örömünkre maga a kiállítás egyik kurátora tartott. Ezáltal egy nagyon érdekes, hozzáértő és mindenre kiterjedő előadást kaphattunk egy olyan ember előadásában, aki hosszú időt szánt a kiállítás összeállítására, ebből kifolyólag minden tárgyat személyesen ismert. A tárgyak tematikusan voltak elhelyezve, voltak amelyek Jókai Mór gyermekkorához, neveltetéséhez és hobbijaihoz, például a természettudományokhoz, vagy a botanikához kapcsolódóak. Élvezetes leírással tárultak a szemünk elé az életrajzi vonatkozások, a szabadságharc évei,  valamint ki voltak állítva az író 50. írói jubileumára kapott ajándékok is.

Az írói jubileumra megjelent díszkötetes kiadványok
A kép forrása: pim.hu

Jókai Mór íróasztala
A kép forrása: pim.hu

Összességében egy több területet felölelő és interaktív kiállítást tekintettünk meg, sok olyan tárggyal, amelyek korábban nem voltak hozzáférhetők a közönség számára.

Timár Mihály alakjának inspirálói - saját fotó - BO

Második programpontként ezután ugyanitt megtekintettük az állandó Petőfi kiállítást is. Ez egy különösen modernül felépített tárlat volt, mely részletesen és érthetően mutatta be Petőfi Sándor életét, korát és kapcsolatát kortársaival. A legkülönlegesebbek számunkra az eredeti kéziratok voltak a versekről, amikkel mi is dolgoztunk az óráinkon, erre példa a XIX. század költői.  Emellett érdekesek voltak a fennmaradt személyes tárgyak is: például a kokárda az 1848-as forradalomból.

A XIX. század költői című vers kézirata
saját fotó - BO

A kiállítás vége felé szintén egy interaktív rész következett, amin az egész csoport dolgozott.

Ezután közösen ebédeltünk a környéken, majd elindultunk utolsó állomásunk, az Ady Endre Emlékszoba felé. Ez egy kis lakásban helyezkedik el a Veres Pálné utca 4.-6. szám alatt, ahol Ady és Csinszka budapesti élete zajlott. Ez volt Ady utolsó lakhelye is. 

Ady íróasztala
saját fotó - BO

Az étkezőasztal
saját fotó - BO

A lakás eredeti bútorokkal volt berendezve úgy, ahogy Boncza Berta megálmodta annak idején. Ez a program is vezetéssel történt meg, mely során sok érdekes információt és történetet ismerhettünk meg mind Adyról, mind Csinszkáról mind pedig közös életükről, ami közelebb hozott minket a költőhöz. Az egész csoport nagyon élvezte a programot és reméljük, a sok új információval színesíteni tudjuk majd az érettséginket.

 

A majdnem teljes fakultációs csoport

A szöveg szerzője: Szirányi Hanna, 12.D

A téli olimpiáról szólva

A XXV. téli olimpiai játékokat 2026. február 6. és 22. között rendezik Milánóban és Cortina d’Ampezzóban. Ennek apropóján nézzünk meg néhány tényt, érdekességet a téli sportágak eme legnagyobb rendezvényéről!

Az idei megnyitó egy pillanata 

Amikor 1896-ban megrendezték az első modernkori olimpiát Athénben, még szó sem esett a téli sportok külön versenyéről. Az első téli olimpiát csak 1924-ben rendezték a franciaországi Chamonix-ban. 1936 és 1948 között a világháború miatt nem rendeztek játékokat.

Természetesen a téli sportok legnagyobb versenysorozatának történetében is megfigyelhető a sportágak szaporodása, az induló országok vagy a női sportok létszámának növekedése. 

Téli olimpiát rendezni, ha lehet, még izgalmasabb mint nyárit, mivel (nem véletlenül) elég fontos, hogy legyen hó / jég a versenyek megrendezéséhez. Ugyanakkor az sem jó, ha mindebből túl sok van. Igencsak megnehezítette a szervezők dolgát péládul a hóhiány 1964-ben Innsbruck-ban, ezzel ellentétben viszont 1984-ben, Szarajevóban a hirtelen lezúduló hatalmas hóesés miatt főtt a feje a házigazdáknak. Mára persze már a technikai fejlődés sok probléma megoldását megkönnyítette.

Néhány érdekesség:

Amikor 1924-ben megrendezték az első versenyt, azt eredetileg nem nevezték olimpiának. A hivatalos neve "Téli nemzetközi sporthét" volt. Mivel azonban nagy sikert aratott, utólag nevezték el téli olimpiának, és csak ekkor vetődött fel, hogy 4 évente ezt is megrendezzék. Az első téli olimpián (az egyszerűség kedvéért maradjunk ennél a megnevezésnél) a legérdekesebb a svájci bobosok aranyérme volt, akik spoorteszközüket a verseny előtt nyerték tombolán.

1928-ban St. Moritzban nagyon sokan adták fel a versenyt a sífutás döntőjében, mivel a verseny ideje alatt az időjárás elképesztő fordulatot vett: induláskor 0 fok körül volt a hőmérséklet, mire beértek a végig kitartók, már +25 fok (!) volt.

Az 1932-es Lake Placid-ben rendezett verseny hozta az első magyar sikert, mivel a Rotter - Szollás páros harmadik helyezést ért el korcsolyázásban. Ugyancsak ehhez az olimpiához kapcsolódik, hogy itt indult az a versenyző, akiről eddig egyedüliként mondható el, hogy nyári- és téli olimpián is arany érmet szerzett: az aranyérmes amerikai négyes férfi bobcsapat egyik tagja Eddie Eagan 1920-ban az antwerpeni nyári olimpián nyert boxban.

Ugorjunk egyet az időben!

Cortina d'Ampezzo, az idei játékok egyik színhelye 1956-ban egyedüliként rendezett már versenyeket. Ez az olimpia volt az első, amit a televízió közvetített.

1972-ben először került Ázsiába az olimpiai láng, ezúttal a Sapporo (Japán) nyerte el a rendezés jogát. Ezen az olimpián szerezte meg első téli olimpiai aranyát Spanyolország.
Az 1988-as Calagaryban rendezett olimpián tűnt fel minden idők egyik legsikeresebb versenyzője, Alberto Tomba, aki elképesztő pályafutását itt rögtön 2 aranyéremmel kezdte. A játékok legtöbbet emlegetett versenye azonban kétségtelenül a négyes bobok versenye, amelyen a jamaicai csapat is elindult. Erről szól a "Jég veled"!" című film. (Érdemes megnézni!)

A jamaicai bobocsapat a versenyek idején

Ha valaki jól figyelt, észrevehette, hogy valami nem stimmel az évszámokkal. Igaza van. 1992-ig a téli- és a nyári olimpiát ugyanabban az évben rendezték. Ám ekkor változott a rendezés. Mindössze két évvel az 1992-es albertville-i verseny után 1994-ben került sor a lillehammeri téli olimpiára, így innentől kezdve van 2 év elcsúszás a nyári- és a téli játékok között.

A lillehammeri olimpia hivatalos dala a "Se ilden lyse" (angol változatban: Fire In Your Heart) volt, amit eredetileg Sissel Kyrkjebø énekelt. Később az angol változatát duettben Placido Domingoval készítették el. Mindkét változat óriási sikernek bizonyult.

(Az eredetit itt hallgathatod meg: Lillehammer dala 1994, az angol duett-változat pedig itt található: Fire In Your Heart.)

A legsikeresebb olimpia magyar szempontból eddig a 2018-as Pjongcsangban (Dél-Koreában) rendezett verseny volt, ahol egy aranyérmet nyertek férfi gyorskorcsolya váltóban, 1 negyedik, 2 ötödik és 1 hatodik helyet szereztek sportolóink.

(Ha további érdekességekre vágysz, ide kattints: Téli olimpiák története.)

Az idei játékok menetrendje itt található a legfrissebb hírekkel: Menetrend és hírek.

Alberto Tomba és Deborah Compagnoni gyújtotta meg az olimpiai lángot február 6-án