![]() |
Könyves-polc
2026. április 11., szombat
A magyar költészet napján
2026. március 28., szombat
Színházi világnap 2026
![]() |
| Jelenet az előadásból. A kép forrása itt. |
![]() |
| Jelenet az előadásból. A kép forrása itt |
2026. március 27., péntek
Rákóczi 350
![]() |
| A borsi kastély a 2021-re befejezett rekonstrukció után |
![]() |
| Mányoki Ádám 1712-es portréja II. Rákóczi Ferencről (A kép forrása itt: Rákóczi.) |
2026. március 15., vasárnap
Mert (a n)ők is részesei a történelemnek...
Szabó T. Anna
A reformkori nők
A férfinek hazája volt,
a nőnek otthona,
a férfié a parlament,
a nőé a szoba,
hová a fáradt férfifő
mint révbe, visszatért,
hol békét, ártatlan derűt
és megnyugvást remélt.
De olvastak az ifjú nők
és szólt a zongora,
hömpölygött, mint az áradat,
reform, romantika,
és szabadság és szerelem
úgy összetartozott,
mint a választott férfivel
szerelmes asszonyok.
A csitrik függönyök mögül
lesték Vasvári Pált,
a Szendrey-lány megszökött,
lapokban publikált,
rokonát, Wesselényijét
imádta Polika,
és Angliában agitált
Pulszky Terézia,
a március felpezsdített
szűk otthont, tág hazát,
s a reménység a lelkeket
mint bor hatotta át.
Csatába ment a katona
a nagy eszmék után,
vele maradt a szerelem,
hátramaradt a lány –
dörgés, villámlás: ágyú, kard,
esőz a honfivér
– s amelyik nő nem menekül,
mit is tehetne? Vár.
Az asszonyé a vakremény,
a férfié a tett –
de férfié lesz a remény
és asszonyé a tett:
mert leng a fekete-piros,
a gyász, vér zászlaja,
Világosnál lement a nap,
s tán nem kel fel soha –
veszve szabadság, szerelem,
és harcos ifjai –
a tiprott földből a remény
hogy sarjadhatna ki?
Ablaknál áll a feleség,
ajtóban az anya:
és elesettet, bujdosót
mind visszavár – haza.
Ez a vers először 2002-ben a Forrás folyóiratban jelent meg. ( https://epa.oszk.hu/02900/02931/00044/pdf/EPA02931_forras_2002_05_12.pdf )
Megmutatja, hogy március 15-e varázsához, optimizmusához, hitéhez, történetének teljességéhez a nők is hozzájárultak, hozzájárulnak.
A bejegyzés ötletének forrása: https://www.facebook.com/annatszabo
2026. február 26., csütörtök
Három új, nem is olyan kis bolygó
![]() |
| Kubovics Imre (A kép forrása itt.) |
![]() |
| Tarr Béla és Krasznahorkai László (A kép forrása itt.) |
![]() |
| A Krasznahorkai kisbolgyó elhelyezkedése Kiss László csillagász ábráján. (A kép forrása itt: KissLászló_csillagász!) |
**************************************************************************
Reménykedve abban, hogy szerintetek is szép és érdekes a világ, íme néhány továbbolvasási, kutakodási lehetőség:
A piszkéstetői csillagvizsgálóról itt olvashattok: Piszkéstető
K. L. saját oldala; Digitális Irodalmi Akadémia KL oldala; Kultúra_Krasznahorkai
Ha Tarr Béla érdekel, nézzétek a filmjeit, de olvashattok is róla:
HVG_Tarr_Béla; Telex_Tarr_Béla; Kultúra_TarrBéla
2026. február 24., kedd
A gőte után itt egy hangya is
![]() |
| Johann Wolfgang úr, a gőte és Pecás Jeremiás |
Johann Wolfgang Goethe, a weimari klasszika egyik mestere (nem a gőte!) nemcsak író volt, hanem igazi, minden iránt érdeklődő természetbúvár is. (Valahogy úgy, ahogy később majd Jókai Mór vagy Jules Verne.)
Goethe hagyatéka elképesztően nagy. Az irodalmi alkotásain kívül nem elhanyagolható mennyiségű optikai, botanikai, zoológiai és ásványtani tanulmány is kikerült tollából. De az általa hátrahagyottak közé sorolható 18 ezer (!) darabos geológiai gyűjteménye is, ami mindig szolgál váratlan meglepetésekkel a tudósok számára.
A legújabb szenzációról a jénai Friedrich Schiller Egyetem kutatócsoportja számolt be a Scientific Reports című folyóiratban. A Weimarban lévő Goethe Múzeumban őrzik a tudós-költő hagyatékából azt a 40 dabaros borostyánkő-gyűjteményt, ami váratlan meglepetést tartogatott a kutatóknak. A Baltikumból származó kövek között 3 olyan is volt, amelyben ősi élőlények maradványait fedezték fel. Az egyiket most azonosították: egy kihalt ősi hangya jól konzerválódott példánya rejtőzik a kő mélyén. Bár a Ctenobethylus goepperti fajba tartozó állat a 19. század óta ismert a kutatók körében, mégis szenzációs a mostani felfedezés, mert a modern eljárásoknak köszönhetően minden eddiginél részletesebb betekintést kaphattak az állat felépítésébe, testének részleteibe.
Bár Goethét a borostyánok leginkább optikai tulajdonságaik miatt érdekelték, bizonyára örömmel fogadta volna a felfedezés tényét. Meggyőződéssel vallotta, hogy a tudományos gyűjtemények lényege nem a birtoklás, hanem a tudomány szolgálata. Ez a mindössze 3,5 mm-es kis hangya most teljesítette eme tudományos kötelességét.
A végére két megjegyzés:
Milyen szép szimbólum, hogy a Goethe-féle gyűjteményben lévő lelet leírását a Schiller Egyetem tudósai teszik közzé! Goethe és Schiller azonkívül, hogy a weimari klasszika mesterei voltak és kettős szobruk ott áll Weimar főterén, nagyon jó, közeli barátok voltak. Annyira, hogy amikor a jóval fiatalabb Schiller meghalt, alig merték ezt a hírt közölni, az idős és betegeskedő Goethével.
![]() |
| Goethe és Schiller Weimarban |
Ha igaz is, hogy a borostyánban lévő esetleges zárványok látszólag nem mozgatták meg Goethe fantáziáját, a hangyák azért igen. Leghíresebb művében, a Faustban több mint 10 alkalommal beszél róluk, sőt egy helyen még szerepelnek is!
HANGYÁK (óriási fajtájúak)
Aranyról van szó?
Egykor tömegével
ástuk el azt a szirtodúkban éjjel;
de az arimaszposz-nép fölfedezte,
s rajtunk nevet most, mert elvitte messze. (Fordította: Jékely Zoltán Kálnoky László)
[Ez a bejegyzés a National Geographic február 18-ai beszámolója alapján készült. Sok további érdekes részletet tudhattok meg belőle. Ha érdekel, katt ide: Goethe hangyája.]
"– Megyek gilisztázni, aztán fogok egy pár csellét vacsorára. Ha ötnél többet fogok, meghívom Teknős Ptolemaiosz tanácsnok urat és Johann Wolfgang urat, a Gőtét."
Az eredetiben Sir Isaac Newtonnak hívják a gőtét, aminek az egyik angol neve az, hogy newt, ami a tarajos gőtét jelenti. Vagyis angolul is szóvicc, csak másik.
2026. február 16., hétfő
Petőfi, Jókai és Ady budapesti tárlatai egy végzős gimnazista szemével
Fakultációs irodalmi
kirándulás, 2025
Az idei tanév decemberében a 12. évfolyamos magyar
fakultációs csoporttal sikerült egy régi tervünket, egy közös budapesti irodalmi
kirándulást megvalósítanunk.
A program kitalálása után Balog Otilia tanárnő el is
intézett minden foglalást és izgatottan indulhattunk el a kijelölt csütörtök
reggelen. Az iskolától a hármas metróval utaztunk egészen a Kálvin térig, ahol
megtekintettük a régi városfal emlékművét, majd gyalog közelítettük meg első
állomásunkat, a Petőfi Irodalmi Múzeumot. Itt első programpontunk a Jókai 200 kiállítás
megtekintése volt vezetéssel, melyet nagy örömünkre maga a kiállítás egyik
kurátora tartott. Ezáltal egy nagyon érdekes, hozzáértő és mindenre kiterjedő
előadást kaphattunk egy olyan ember előadásában, aki hosszú időt szánt a
kiállítás összeállítására, ebből kifolyólag minden tárgyat személyesen ismert.
A tárgyak tematikusan voltak elhelyezve, voltak amelyek Jókai Mór
gyermekkorához, neveltetéséhez és hobbijaihoz, például a
természettudományokhoz, vagy a botanikához kapcsolódóak. Élvezetes leírással
tárultak a szemünk elé az életrajzi vonatkozások, a szabadságharc évei, valamint ki voltak állítva az író 50. írói jubileumára
kapott ajándékok is.
Az írói jubileumra megjelent díszkötetes kiadványok
A kép forrása: pim.hu
Jókai Mór íróasztala
A kép forrása: pim.hu
Összességében egy több területet felölelő és
interaktív kiállítást tekintettünk meg, sok olyan tárggyal, amelyek korábban nem voltak hozzáférhetők a közönség számára.
| Timár Mihály alakjának inspirálói - saját fotó - BO |
Második programpontként ezután ugyanitt
megtekintettük az állandó Petőfi kiállítást is. Ez egy különösen modernül
felépített tárlat volt, mely részletesen és érthetően mutatta be Petőfi Sándor
életét, korát és kapcsolatát kortársaival. A legkülönlegesebbek számunkra az
eredeti kéziratok voltak a versekről, amikkel mi is dolgoztunk az óráinkon, erre példa a XIX. század költői. Emellett érdekesek voltak a fennmaradt személyes
tárgyak is: például a kokárda az 1848-as forradalomból.
| A XIX. század költői című vers kézirata saját fotó - BO |
A kiállítás vége felé szintén egy interaktív rész
következett, amin az egész csoport dolgozott.
Ezután közösen ebédeltünk a környéken, majd elindultunk utolsó állomásunk, az Ady Endre Emlékszoba felé. Ez egy kis lakásban helyezkedik el a Veres Pálné utca 4.-6. szám alatt, ahol Ady és Csinszka budapesti élete zajlott. Ez volt Ady utolsó lakhelye is.
Ady íróasztala
saját fotó - BOAz étkezőasztal
saját fotó - BO
A lakás
eredeti bútorokkal volt berendezve úgy, ahogy Boncza Berta megálmodta annak
idején. Ez a program is vezetéssel történt meg, mely során sok érdekes
információt és történetet ismerhettünk meg mind Adyról, mind Csinszkáról mind
pedig közös életükről, ami közelebb hozott minket a költőhöz. Az egész csoport
nagyon élvezte a programot és reméljük, a sok új információval színesíteni
tudjuk majd az érettséginket.
A majdnem teljes fakultációs csoport
A szöveg szerzője: Szirányi
Hanna, 12.D













