A gőte után itt egy hangya is

Amikor először olvastam a híres angol gyerekkönyv-író, Beatrix Potter meséiben Johann Wolfgang úrról, a gőtéről, napokig jó kedvem volt, annyira szellemesnek találtam az elnevezést, még akkor is, ha ez "csak" a fordító leleményességét dicsérte.* Mert ebben az esetben a szellemességen túl sok-sok igazság is van a név mögött.

Johann Wolfgang úr, a gőte és Pecás Jeremiás

Johann Wolfgang Goethe, a weimari klasszika egyik mestere (nem a gőte!) nemcsak író volt, hanem igazi, minden iránt érdeklődő természetbúvár is. (Valahogy úgy, ahogy később majd Jókai Mór vagy Jules Verne.)

Goethe hagyatéka elképesztően nagy. Az irodalmi alkotásain kívül nem elhanyagolható mennyiségű optikai, botanikai, zoológiai és ásványtani tanulmány is kikerült tollából. De az általa hátrahagyottak közé sorolható 18 ezer (!) darabos geológiai gyűjteménye is, ami mindig szolgál váratlan meglepetésekkel a tudósok számára.

A legújabb szenzációról a jénai Friedrich Schiller Egyetem kutatócsoportja számolt be a Scientific Reports című folyóiratban. A Weimarban lévő Goethe Múzeumban őrzik a tudós-költő hagyatékából azt a 40 dabaros borostyánkő-gyűjteményt, ami váratlan meglepetést tartogatott a kutatóknak. A Baltikumból származó kövek között 3 olyan is volt, amelyben ősi élőlények maradványait fedezték fel. Az egyiket most azonosították: egy kihalt ősi hangya jól konzerválódott példánya rejtőzik a kő mélyén. Bár a Ctenobethylus goepperti fajba tartozó állat a 19. század óta ismert a kutató körében, mégis szenzációs a mostani felfedezés, mert a modern eljárásoknak köszönhetően minden eddiginél részletesebb betekintést kaphattak az állat felépítésébe, testének részleteibe.

Bár Goethét a borostyánok leginkább optikai tulajdonságaik miatt érdekelték, bizonyára örömmel fogadta volna a felfedezés tényét. Meggyőződéssel vallotta, hogy a tudományos gyűjtemények lényege nem a birtoklás, hanem a tudomány szolgálata. Ez a mindössze 3,5 mm-es kis hangya most teljesítette eme tudományos kötelességét.

Ha jó a szemed, a bal szélen láthatod a rejtőzködő kis hangyát.

(A kép forrása itt: hangya-portré.)

A végére két megjegyzés:

Milyen szép szimbólum, hogy a Goethe-féle gyűjteményben lévő lelet leírását a Schiller Egyetem tudósai teszik közzé! Goethe és Schiller azonkívül, hogy a weimari klasszika mesterei voltak és kettős szobruk ott áll Weimar főterén, nagyon jó, közeli barátok voltak. Annyira, hogy amikor a jóval fiatalabb Schiller meghalt, alig merték ezt a hírt közölni, az idős és betegeskedő Goethével.

Goethe és Schiller Weimarban

Ha igaz is, hogy a borostyánban lévő esetleges zárványok látszólag nem mozgatták meg Goethe fantáziáját, a hangyák azért igen. Leghíresebb művében, a Faustban több mint 10 alkalommal beszél róluk, sőt egy helyen még szerepelnek is!

HANGYÁK (óriási fajtájúak)

Aranyról van szó?
Egykor tömegével
ástuk el azt a szirtodúkban éjjel;
de az arimaszposz-nép fölfedezte,
s rajtunk nevet most, mert elvitte messze. (Fordította: Jékely Zoltán Kálnoky László)

[Ez a bejegyzés a National Geographic február 18-ai beszámolója alapján készült. Sok további érdekes részletet tudhattok meg belőle. Ha érdekel, katt ide: Goethe hangyája.]

* Beatrix Potter könyvei közül a Pecás Jeremiás kalandjai címűben szerepel Gőte úr.
"– Megyek gilisztázni, aztán fogok egy pár csellét vacsorára. Ha ötnél többet fogok, meghívom Teknős Ptolemaiosz tanácsnok urat és Johann Wolfgang urat, a Gőtét."
Az eredetiben Sir Isaac Newtonnak hívják a gőtét, aminek az egyik angol neve az, hogy newt, ami a tarajos gőtét jelenti. Vagyis angolul is szóvicc, csak másik.

Petőfi, Jókai és Ady budapesti tárlatai egy végzős gimnazista szemével

 

Fakultációs irodalmi kirándulás, 2025

Az idei tanév decemberében a 12. évfolyamos magyar fakultációs csoporttal sikerült egy régi tervünket, egy közös budapesti irodalmi kirándulást megvalósítanunk.

A program kitalálása után Balog Otilia tanárnő el is intézett minden foglalást és izgatottan indulhattunk el a kijelölt csütörtök reggelen. Az iskolától a hármas metróval utaztunk egészen a Kálvin térig, ahol megtekintettük a régi városfal emlékművét, majd gyalog közelítettük meg első állomásunkat, a Petőfi Irodalmi Múzeumot. Itt első programpontunk a Jókai 200 kiállítás megtekintése volt vezetéssel, melyet nagy örömünkre maga a kiállítás egyik kurátora tartott. Ezáltal egy nagyon érdekes, hozzáértő és mindenre kiterjedő előadást kaphattunk egy olyan ember előadásában, aki hosszú időt szánt a kiállítás összeállítására, ebből kifolyólag minden tárgyat személyesen ismert. A tárgyak tematikusan voltak elhelyezve, voltak amelyek Jókai Mór gyermekkorához, neveltetéséhez és hobbijaihoz, például a természettudományokhoz, vagy a botanikához kapcsolódóak. Élvezetes leírással tárultak a szemünk elé az életrajzi vonatkozások, a szabadságharc évei,  valamint ki voltak állítva az író 50. írói jubileumára kapott ajándékok is.

Az írói jubileumra megjelent díszkötetes kiadványok
A kép forrása: pim.hu

Jókai Mór íróasztala
A kép forrása: pim.hu

Összességében egy több területet felölelő és interaktív kiállítást tekintettünk meg, sok olyan tárggyal, amelyek korábban nem voltak hozzáférhetők a közönség számára.

Timár Mihály alakjának inspirálói - saját fotó - BO

Második programpontként ezután ugyanitt megtekintettük az állandó Petőfi kiállítást is. Ez egy különösen modernül felépített tárlat volt, mely részletesen és érthetően mutatta be Petőfi Sándor életét, korát és kapcsolatát kortársaival. A legkülönlegesebbek számunkra az eredeti kéziratok voltak a versekről, amikkel mi is dolgoztunk az óráinkon, erre példa a XIX. század költői.  Emellett érdekesek voltak a fennmaradt személyes tárgyak is: például a kokárda az 1848-as forradalomból.

A XIX. század költői című vers kézirata
saját fotó - BO

A kiállítás vége felé szintén egy interaktív rész következett, amin az egész csoport dolgozott.

Ezután közösen ebédeltünk a környéken, majd elindultunk utolsó állomásunk, az Ady Endre Emlékszoba felé. Ez egy kis lakásban helyezkedik el a Veres Pálné utca 4.-6. szám alatt, ahol Ady és Csinszka budapesti élete zajlott. Ez volt Ady utolsó lakhelye is. 

Ady íróasztala
saját fotó - BO

Az étkezőasztal
saját fotó - BO

A lakás eredeti bútorokkal volt berendezve úgy, ahogy Boncza Berta megálmodta annak idején. Ez a program is vezetéssel történt meg, mely során sok érdekes információt és történetet ismerhettünk meg mind Adyról, mind Csinszkáról mind pedig közös életükről, ami közelebb hozott minket a költőhöz. Az egész csoport nagyon élvezte a programot és reméljük, a sok új információval színesíteni tudjuk majd az érettséginket.

 

A majdnem teljes fakultációs csoport

A szöveg szerzője: Szirányi Hanna, 12.D

A téli olimpiáról szólva

A XXV. téli olimpiai játékokat 2026. február 6. és 22. között rendezik Milánóban és Cortina d’Ampezzóban. Ennek apropóján nézzünk meg néhány tényt, érdekességet a téli sportágak eme legnagyobb rendezvényéről!

Az idei megnyitó egy pillanata 

Amikor 1896-ban megrendezték az első modernkori olimpiát Athénben, még szó sem esett a téli sportok külön versenyéről. Az első téli olimpiát csak 1924-ben rendezték a franciaországi Chamonix-ban. 1936 és 1948 között a világháború miatt nem rendeztek játékokat.

Természetesen a téli sportok legnagyobb versenysorozatának történetében is megfigyelhető a sportágak szaporodása, az induló országok vagy a női sportok létszámának növekedése. 

Téli olimpiát rendezni, ha lehet, még izgalmasabb mint nyárit, mivel (nem véletlenül) elég fontos, hogy legyen hó / jég a versenyek megrendezéséhez. Ugyanakkor az sem jó, ha mindebből túl sok van. Igencsak megnehezítette a szervezők dolgát péládul a hóhiány 1964-ben Innsbruck-ban, ezzel ellentétben viszont 1984-ben, Szarajevóban a hirtelen lezúduló hatalmas hóesés miatt főtt a feje a házigazdáknak. Mára persze már a technikai fejlődés sok probléma megoldását megkönnyítette.

Néhány érdekesség:

Amikor 1924-ben megrendezték az első versenyt, azt eredetileg nem nevezték olimpiának. A hivatalos neve "Téli nemzetközi sporthét" volt. Mivel azonban nagy sikert aratott, utólag nevezték el téli olimpiának, és csak ekkor vetődött fel, hogy 4 évente ezt is megrendezzék. Az első téli olimpián (az egyszerűség kedvéért maradjunk ennél a megnevezésnél) a legérdekesebb a svájci bobosok aranyérme volt, akik spoorteszközüket a verseny előtt nyerték tombolán.

1928-ban St. Moritzban nagyon sokan adták fel a versenyt a sífutás döntőjében, mivel a verseny ideje alatt az időjárás elképesztő fordulatot vett: induláskor 0 fok körül volt a hőmérséklet, mire beértek a végig kitartók, már +25 fok (!) volt.

Az 1932-es Lake Placid-ben rendezett verseny hozta az első magyar sikert, mivel a Rotter - Szollás páros harmadik helyezést ért el korcsolyázásban. Ugyancsak ehhez az olimpiához kapcsolódik, hogy itt indult az a versenyző, akiről eddig egyedüliként mondható el, hogy nyári- és téli olimpián is arany érmet szerzett: az aranyérmes amerikai négyes férfi bobcsapat egyik tagja Eddie Eagan 1920-ban az antwerpeni nyári olimpián nyert boxban.

Ugorjunk egyet az időben!

Cortina d'Ampezzo, az idei játékok egyik színhelye 1956-ban egyedüliként rendezett már versenyeket. Ez az olimpia volt az első, amit a televízió közvetített.

1972-ben először került Ázsiába az olimpiai láng, ezúttal a Sapporo (Japán) nyerte el a rendezés jogát. Ezen az olimpián szerezte meg első téli olimpiai aranyát Spanyolország.
Az 1988-as Calagaryban rendezett olimpián tűnt fel minden idők egyik legsikeresebb versenyzője, Alberto Tomba, aki elképesztő pályafutását itt rögtön 2 aranyéremmel kezdte. A játékok legtöbbet emlegetett versenye azonban kétségtelenül a négyes bobok versenye, amelyen a jamaicai csapat is elindult. Erről szól a "Jég veled"!" című film. (Érdemes megnézni!)

A jamaicai bobocsapat a versenyek idején

Ha valaki jól figyelt, észrevehette, hogy valami nem stimmel az évszámokkal. Igaza van. 1992-ig a téli- és a nyári olimpiát ugyanabban az évben rendezték. Ám ekkor változott a rendezés. Mindössze két évvel az 1992-es albertville-i verseny után 1994-ben került sor a lillehammeri téli olimpiára, így innentől kezdve van 2 év elcsúszás a nyári- és a téli játékok között.

A lillehammeri olimpia hivatalos dala a "Se ilden lyse" (angol változatban: Fire In Your Heart) volt, amit eredetileg Sissel Kyrkjebø énekelt. Később az angol változatát duettben Placido Domingoval készítették el. Mindkét változat óriási sikernek bizonyult.

(Az eredetit itt hallgathatod meg: Lillehammer dala 1994, az angol duett-változat pedig itt található: Fire In Your Heart.)

A legsikeresebb olimpia magyar szempontból eddig a 2018-as Pjongcsangban (Dél-Koreában) rendezett verseny volt, ahol egy aranyérmet nyertek férfi gyorskorcsolya váltóban, 1 negyedik, 2 ötödik és 1 hatodik helyet szereztek sportolóink.

(Ha további érdekességekre vágysz, ide kattints: Téli olimpiák története.)

Az idei játékok menetrendje itt található a legfrissebb hírekkel: Menetrend és hírek.

Alberto Tomba és Deborah Compagnoni gyújtotta meg az olimpiai lángot február 6-án

Boldog új esztendőt!

 

Az alábbi versekkel kívánok, kívánunk Mindenkinek a lehető legboldogabb, legsikeresebb, legegészségesebb új esztendőt.

Kányádi Sándor verse a három idősík találkozását tematizálja, a pillanatot, mikor az aktuális év múlttá, a következő jövőből jelenné válik.

Kányádi Sándor: Ballag már

Ballag már az esztendő,

vissza-visszanézve,

nyomában az öccse jő,

vígan fütyörészve.



Beéri az öreget

s válláról a terhet

legényesen leveszi,

pedig még csak gyermek.



Lépegetnek szótlanul

s mikor éjfél eljő,

férfiasan kezet fog

Múlttal a Jövendő.

 

Weöres Sándor játékos műve kicsiknek, nagyoknak egyaránt az új év elérhető, elérendő örömeit jeleníti meg.

Weöres Sándor

Újévi köszöntő

 

Pulyka melle, malac körme

liba lába, csőre –

Mit kívánjak mindnyájunknak

az új esztendőre?

 

Tiszta ötös bizonyítványt,

tiszta nyakat, mancsot

nyárra labdát, fürdőruhát,

télre jó bakancsot.

 

Tavaszra sok rigófüttyöt,

hóvirág harangját,

őszre fehér új kenyeret,

diót, szőlőt, almát.

 

A fiúknak pléh harisnyát,

ördögbőr nadrágot,

a lányoknak tűt és cérnát,

ha mégis kivásott.

 

Hétköznapra erőt, munkát,

ünnepre parádét,

kéményfüstben disznósonkát,

zsebbe csokoládét.

 

Trombitázó, harsonázó,

gurgulázó gégét,

vedd az éneket a szádba,

ne ceruza végét.

 

Teljék be a kívánságunk,

mint vízzel a teknő,

mint negyvennyolc kecske lába

százkilencvenkettő.

Nagy László verse nem csak újévkor aktuális, ám ekkor is érdemes elővenni, újraolvasni, elmormolni. 

Nagy László – Adjon az Isten

 

Adjon az Isten

szerencsét,

szerelmet, forró

kemencét.

üres vékámba,

gabonát,

árva kezembe

parolát,

lámpámba lángot,

ne kelljen

korán az ágyra hevernem,

kérdésre választ

ő küldjön,

hogy hitem széjjel

ne düljön,

adjon az Isten

fényeket,

temetők helyett

életet ?

nekem a kérés

nagy szégyen,

adjon úgyis, ha

nem kérem.

 

Adjon 2026 Szerencsét, Szerelmet, Hitet, Életet, adjon kérés nélkül is...

Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díja

Ma, 2025. december 10-én este vette át az irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László a svéd királytól. Az eseményre hagyományosan a Stockholm Konserthusetben került sor, fényes külsőségek között. A díjakat mindig ezen a napon adják át, a díj-alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján.

Az esemény azonban nem csak egy alkalom, egy egész rendezvénysorozat része volt. A díjazottak már napokkal korábban megérkeztek a svéd fővárosba vendégeikkel együtt. Ezután számos eseményen vettek részt: szokott fogadás lenni a saját nagykövetségükön, de más országok is vendégül láthatják az ünnepelteket. Minden díjazottat felkértek arra is, hogy adományozzon egy tárgyat a Nobel Múzeumnak, 2001 óta pedig az is szokássá vált, hogy a múzeum éttermében az egyik szék ülőlapjának az alját aláírják.

Krasznahorkai László necukéja a Nobel Múzeumban

A múzeumi szék aláírása

A legfontosabb persze maga a díj átadása, amit bankett követ. Ezen a díjazottaknak rövid beszédet kell tartani, majd vacsora következik. A Nobel-eseménysorozat részeként a szervezők olyan programokat is szerveznek, ami kifejezetten valakinek az érdeklődési / kutatási körébe tarozik vagy a hobbija.

(Ha érdekelnek a további részletek, itt olvashatsz róla: Nobel-díj események.)

Kraszunahorkai László neve évek óta a díj várományosai között szerepelt, regényeit az elmúlt évtizedekben számtalan nyelvre lefordították és több nemzetközi díjat is nyert. 

2025. október 9-én jelenetette be Mats Malm, a Svéd Akadémia titkára, hogy látnoki erejű életművéért, amely az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét, Kransznahorkai László kapja 2025-ben az irodalmi Nobel-díjat. Az irodalmi Nobel-bizottság elnöke, Anders Olsson elemzésében Krasznahorkai nagyszabású életművének több regényét és egy elbeszéléskötetét emelte ki, pl. a Sátántangót, Az ellenállás melankóliáját vagy a Háború és háborút.

"Krasznahorkai László a Kafkától Thomas Bernhardig nyúló, az abszurdizmus és a groteszk túlzás által jellemzett közép-európai hagyomány nagyszerű epikus írója. De több is rejlik benne: keleti hatások is megmutatkoznak műveiben, amelyek hangvétele szemlélődőbb, finoman hangolt"- értékelte Olsson a Nobel-díj honlapján is közzétett méltatásában.

A mai díjátadó ünnepség előtt a svéd fővárosba érkező író december 7-én a Svéd Királyi Akadémia ünnepi ülésén mondott beszédet magyarul. ("Az irodalmi Nobel-díj kapcsán eredetileg a reményről kívántam megosztani önökkel a gondolataimat, de a remény nálam éppen végleg kifogyott, így most az angyalokról fogok beszélni." Ha érdekel a beszéd többi része, ezen az oldalon megnézheted vagy el is olvashatod: Krasznahorkai László beszéde.)

(Ha magáról a díjátadóról lemaradtál, itt megnézheted az egészet: Nobel-díj átadása 2025. A minket leginkább érdeklő rész kb. 1 órával a kezdés után látható.)

Amikor XVI. Károly Gusztáv, svéd király átadta a Nobel-díjat, az nagy pillanat volt a magyar irodalomnak és méltó elismerése egy rendkívüli, szerencsére még nem lezárt, életműnek. Jelen sorok írója nem érzi magát feljogosítva, hogy bármilyen szintű elemzésbe kezdejen a friss Nobel-díjas bármelyik műve kapcsán, nem is tisztem. Én csak szeretem olvasni, érdekesnek, elgondolkodtatónak, sokszínűnek és magával ragadónak találom különleges szövegvilágát. 

Az este legszebb pillanata

Olvassatok Krasznahorkait! Nem azért, mert Nobel-díjas lett, nem azért, mert most mindenki őt olvassa. Azért olvassátok, mert olvasni jó, Krasznahorkait pedig október 9. előtt is jó volt olvasni.

Tisztelettel gratulálunk Krasznahorkai Lászlónak!

A Könyves humán munkaközössége nevében 

Pusztai Ágnes

Alkotói pályázat 2025/26

 

Alkotói pályázat 2025/26

 

Jó hírünk van minden alkotni vágyó Könyves-diáknak!

Az idei tanévben újra meghirdetjük a vers- és novellaíró pályázatunkat.

Téma: a) A novellákhoz: Szerepek    b) A versekhez: Az idő

Ügyelj a novella műfaji követelményeire, írásod ne haladja meg a 10 gépelt oldal terjedelmet! A verseknek nincs műfaji megkötése. Mindenki maximum egy-egy (egy novella, egy vers) pályamunkával jelentkezhet. 

Az alkotásokat tanári zsűri fogja értékelni.

Leadás

Munkádat 2026. március 2-ig készítsd el, add le kinyomtatva, jeligével ellátva a könyvtárban P. Szabó Melinda tanárnőnek, és küldd el elektronikusan a

kkghumanmunkakozosseg@gmail.com ímélcímre! Jeligés zárt borítékodat, mely tartalmazza a nevedet, osztályodat, add le szintén a tanárnőnek!

 

Adatvédelmi hozzájárulás a közzétételhez

A benyújtással mindenki hozzájárul ahhoz, hogy az iskola elektronikus felületén megjelenjen a munkája, illetve a legsikeresebb alkotások kikerüljenek a honlapon a humán blogra.

Díjazás

A legjobb alkotások értékes pénz és tárgyjutalomban részesülnek.

Eredményhirdetés

Az ünnepélyes eredményhirdetés 2026 áprilisában, a költészet napi műsor keretében lesz.

 

Várjuk munkáitokat, jó alkotást kívánunk!

 

 

                                                                                A humán munkaközösség nevében

                                                                                                          Kiss Anikó

Irodalmi adventi kalendárium Kosztolányi Dezső szövegeivel

 A Könyves Kálmán Gimnázium idei adventi kalendáriumában az 1885-ben, 140 éve született Kosztolányi Dezső szövegeiből válogattam.

A naptár ezen a linken érhető el:

Adventi kalendárium - 2025

Kosztolányi Dezső

Az alkotások között verseket, novellákat, újságcikkeket egyaránt lehet majd olvasni. A művek legtöbbje tematikusan kapcsolódik a karácsonyi ünnepkörhöz, ám néhány szellemében hordoz valamit ugyanebből. 

Advent első vasárnapján még nem nyílik az első ablak, a gyertyagyújtáshoz Pilinszky János gondolatait idézem:

Pilinszky János

Advent

Advent a várakozás megszentelése. Rokona annak a gyönyörű gondolatnak, hogy meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk.

Gyermekkorunkban éltünk így. Vágyakoztunk arra, ami biztosan megjött. Télen az első hóesésre. És várakozásunk ettől semmivel sem volt kisebb, erőtlenebb. Ellenkezőleg, nincs nagyobb kaland, mint hazaérkezni, hazatalálni, beteljesíteni és fölfedezni azt, ami a miénk. És nincs gyengébb és jogosabb birtoklás se, mint szeretnünk azt, ami a miénk, akit szeretünk és aki szeret minket. Csak a szeretetben, csak az ismerősben születhet valódi „meglepetés”; lehetséges végeérhetetlenül várakoznunk és megérkeznünk, szakadatlanul utaznunk és szakadatlanul hazatalálnunk.

Minden egyéb kaland, minden egyéb megismerés és minden egyéb várakozás véges és kérdéses. Így értem azt, hogy a karácsony a szeretet és advent a várakozás megszentelése.

Az a gyerek, aki az első hóesésre vár, jól várakozik, s már várakozása is felér egy hosszú-hosszú hóeséssel. Az, aki szeretni tudja azt, ami az övé – szabad és mentes a birtoklás minden görcsétől, kielégíthetetlen éhétől – szomjától. Aki pedig jól várakozik, az időből épp azt váltja meg, ami a leggépiesebb és legelviselhetetlenebb: a hetek, órák, percek kattogó, szenvtelen vonulását.

Aki valóban tud várni, abban megszületik az a mélységes türelem, amely szépségében és jelentésében semmivel se kevesebb annál, amire vár.

Mindenkinek szép adventi időszakot!