Könyvbemutató

Szeretettel hívunk és várunk Mindenkit a Könyves-diákok verseit, prózáit tartalmazó új kötet bemutatójára!

Részlet az Előszóból:

"Sokszor nem is gondoljuk, hogy a folyosón látott diákok mennyi érzést, szenvedélyt hordanak magukban. Milyen érzékenyen rezdülnek a világ dolgaira, mennyire mélyen érintik meg őket a tragédiák. Hogyan gyűjtik az alkotások élményanyagát!

És milyen finom formai eszközeik vannak!

Mennyi intelligencia, magabiztos mondatszerkesztés jellemzi a prózájukat, mennyi intuitív képalkotás, költői sokszínűség a verseiket. Jó látni, hogy vannak még olyan fiatalok, akik éreznek tehetséget és erőt az íráshoz és szívesen osztják meg alkotásaikat a nagyvilággal."

                                                                                                    Winkler Ágnes

                                                                                 magyar-történelem szakos mestertanár

Kutatók éjszakája (kicsit másképp)

MI IS AZ A KUTATÓK ÉJSZAKÁJA?

    A Kutatók Éjszakája egy Európa-szerte megrendezett ingyenes eseménysorozat a tudomány és a kutatói életpálya népszerűsítésére. Idén, a koronavírus miatt a megszokott szeptember végi időponttól eltérően november 27-én és 28-án lehet bepillantani a különböző tudományterületek titkaiba.

    Szórakoztató, inspiráló előadásokon, kísérleteken, laborbejárásokon és további játékos programokon keresztül minden korosztály megismerkedhet a tudományos kutatás számos új eredményével. Az Európai Unió Bizottságának Marie Skłodowska-Curie Akciói által kezdeményezett rendezvény legfontosabb célja, hogy a kutatók és fejlesztők sokszínű munkája vonzóvá váljon a fiatalok számára – fiúknak és lányoknak egyaránt. (Forrás itt.)

    Idén 260 "helyszínen" 2652 programmal vár a 146 szervező intézmény, kutatóközpont stb.

    Ha érdekel, akkor a 

https://kutatokejszakaja.hu/event 

honlapon életkorod, érdeklődési köröd alapján pillanatok alatt találsz kedvedre való programokat. Jó sokat.

Ne habozz, netezz!

Szent István városában Könyves Kálmán alattvalóival

Osztálykirándulást szervezni nem egyszerű dolog, még akkor sem, ha az ember nem az ottalvós változatban gondolkodik. Eleve adott a probléma: hova menjünk? Ha a helyszín megvan, akkor jön a következő kérdés: mit fogunk ott csinálni? A gyerekeknek a következő kifogásai szoktak lenni egy programtervezet esetén: 

Ha van program, az a baj. 

Ha nincs program, az a baj. 

Ha sok a szabadidő, akkor unatkoznak. 

Ha kevés a szabadidő, akkor panaszkodnak.

Ám egy elszánt. mindenre kész osztályfőnök ezektől a nehézségektől nem retten meg, hanem halált megvető bátorsággal keresgélni kezd, valami jó elfoglaltságban reménykedve,

Idén a 8. C-vel Esztergomot céloztuk meg egy egynapos kirándulás keretein belül. A hangsúlyt a III. Béla kori várra, illetve az ott működő Vármúzeumra helyeztük. Igen szerencsés választásnak bizonyult. Az esztergomi vármúzeumnak kiváló honlapja van, tele rengeteg, naprakész információval. (Az ember azt gondolná, ez evidens a 21. században, de sajnos nem az.)

Így találtunk rá a múzeumpedagógiai lehetőségek között arra a csokorra, amit kifejezetten osztálykirándulásokra ajánlanak a szervezők. Nagyon sokszínű a kínálat, korcsoportok és időtartam szerint is könnyű kiválasztani a nekünk éppen megfelelő foglalkozást. Ami külön kedvező, hogy a múzeumpedagógiai foglalkozásokat hétvégén is igénybe lehet venni. És mindennek az elintézése mindössze 2 db e-mailjébe kerül az embernek.

Az esztergomi vár légi felvételen

Mi a Szent István városa - Esztergom az Árpád-korban című háromórás programot választottuk. Kifejezetten jó választásnak bizonyult. Teljes alapossággal bejártuk a vár egész területét, az egész várhegyet, de még a vízivárost is. Mindeközben a gyerekeket végig lekötötte az idegenvezetés, ami pont megfelelő mennyiségű anyagot tartalmazott, épített a már tanult ismeretekre, de fizikailag is kihívást jelentett, hiszen a 180 percet gyakorlatilag végigmozogtuk. A program végére nagyjából el tudtuk képzelni, hol állt Géza fejedelem, majd István palotája, mikor hol laktak az érsekek, de még arról is sokat megtudhattunk, melyik korszakban milyen gyakran fürödtek az emberek.

Nekem személy szerint a legnagyobb élményt a királyi kápolna fantasztikusan felújított épülete jelentette. Még soha nem láttam ennyire világosnak és ugyanakkor színesnek. 

A királyi kápolna gyönyörűen felújított belső tere az oltárral

A felújított kápolna a rózsaablakkal

 Mi nagyon jól éreztük magunkat, szívből ajánljuk minden osztálykirándulást szervező tanárnak, vagy (ahogy a honlapon a múzeumpedagógusok is írják) minden játékoskedvű felnőttnek, mivel ezek a programok felnőtt változatban is léteznek, s például csapatépítésre is alkalmasak lehetnek. A foglalkozások angol nyelven is kérhetők.

A múzeum honlapja elérhető a http://www.varmegom.hu/wp/ címen. 

Színházajánló

A Glembay-ház

Az első (először nehezen azonosítható) élményem: nagyon jó. Mert klasszikus. Nem eklektikus, nem modernizál, nem direkt. Egyszerűen (csak?): színház. Ők játszanak a színpadon, én pedig a nézőtéren velük tartok.

Miroslav Krleza: A Gembay-ház. Radnóti.

Családtörténet?

Polgár-művész szembeállítás?

Férfi-nő?

Generációk?

Persze, mindez együtt. Hiszen ez az élet. Ez - mind az élet. És a művészet az életnek tart tükröt. Hol ilyet, hol amolyant. Ha belenézünk, magunkat látjuk viszont. Mindenképpen. És örülhetünk vagy bánkódhatunk. Elfogadhatjuk vagy tiltakozhatunk.

Van genetikus minta? Azt követjük? Mit számít a nevelés? Mennyit ér a szabad akarat? Van egyáltalán szabad akarat?

Minden az, aminek látszik? (Ójaj, dehogy! Ezt Oidipus óta tudjuk, hogy nem.) Csak akarjuk-e látni? Merjük-e? Merthogy mit kezdjünk az így megszerzett tudásunkkal? Merthogy megint csak a „Ki vagyok én,” kérdést tesszük fel. Kinek? Ha szocializált már minket a művészet, ha megtanultuk befogadni a színház által kínált tudást, akkor magunknak. És az este, a színházi este ad valamiféle választ.

A Glembay-ház. Szép, klasszikus polgári színház. Ibsen-féle. XIX. századi, noha a két világháború között keletkezett, akkor is játszódik. Monarchia-béli, noha a Monarchia szétesése után keletkezett. Hiába, no, a gyökerek. Miroslav  Krleza élete kicsit maga a Monarchia.

A Glembay-család nagyvállalkozó. Ott vannak mindenütt.  A családfő épp a 70. évfordulóra hívta össze az ünneplőket. Ja, hogy sok a halott? Hát hol vannak a jogi bizonyítékok? Nincsenek? Csak szubjektív indítékok?  Miről is beszélünk akkor?  

(Jaj de jó: klasszikus jelmezek, minimalista díszlet – polgári ház. Koncentrálhatunk a dialógusokra: „Mit akarsz?”, … anyám halála…”, „Charlotte a pincsivel…”, „Anyádra ütöttél”, „Nem vagy Glembay”, „„11 éve küzdök azzal, hogy Glembay vagyok”)

Így minden az, ami – a dialógusok, a szituációk terelnek minket a történet ösvényein, a szereplők különbféle látásmódján, értelmezésén át. 

Ítélkezni könnyű – a magunk optikáján át. De vajon helyes-e, igaz-e, amit mi látunk, látni vélünk?

Vihar van. Villámlik, Dörög. Ömlik az eső. Aztán hajnal. Madárcsicsergés. (Nem kell magyaráznom, ugye?)

A 2. felvonás csúcsra repít. Olyan feszültség van ebben a 40 percben, hogy el sem tudjuk képzelni, mi jöhet még.

És a 3. tud továbblépni, miközben már lefelé megyünk, de aztán mégsem.

Ismét a kérdés: el lehet hagyni a mintát? Kik vagyunk? Glembay sarjak? Olyanok, mint ők? Akik ellen lázadtunk? Tudunk mások lenni? Kell, hogy mások legyünk?  

A darab vége szerint ….

Jó színház volt. Nagyon.

Tudnátok segíteni?

A segítségeteket szeretnénk kérni, mert

valamit nem értünk.

Hátha ti tudjátok a választ.

Elmondjuk, miről van szó, és mi mire jutottunk.

Egyszerűen nem értjük, 

hogy lehetséges az, hogy 

még mindig nem adtad le a jelentkezési lapodat a

20. BICIKLIS TÁBORBA???

Eddig a következő ötleteink támadtak, bár mindet elvetettük végül:

Talán nincs biciklid?

Ez nem kifogás, hiszen kaphatsz tőlünk kölcsön.

Nincs sisakod?

Ez sem kifogás, hiszen azt is tudunk adni.

Nem tudsz biciklizni?

 Az kizárt, fel sem vettek volna a Könyvesbe!

Nem tudod, meddig lehet jelentkezni?

Ez sem túl valószínű, mivel tele van a suli, a blog, az internet, de talán még az univerzum is a hirdetésekkel.

Akkor talán lebeszéltek a többiek?

Ne higgy nekik, ők már réges-régen leadták a lapjukat!

Egy ötletünk maradt csak arra, hogy miért nem láttunk még lélekszakadva rohanni a jelentkezési lappal az igazgatóhelyettesi iroda felé:

A VÉGÉRE TARTOGATOD A MEGLEPETÉST, HISZEN

A VÉGÉN CSATTAN AZ OSTOR!

HOGY EZ MENNYIRE IGAZ!

Őfelségét azonban nem illik megvárakoztatni, 

úgyhogy a holnap a  te napod!

 Látod? A királynak már csak egy pólója maradt,

ahogy neked is

EGYETLEN EGY ESÉLYED VAN MÉG,

hogy megismételhetetlen nyarat csinálj magadnak!

EL NE SZALASZD, MERT UTÁNA MÁR HIÁBA VINNYOGSZ!

Fontos!!!

De még mennyire fontos!!!

Könyves Kálmán üzeni:

FOGYNAK A PÓLÓK!

 Mert fogynak a lehetőségek!!!

Már csak két nap!

 Ha ma elfelejtetted, ne búsulj!

Ugye milyen jó, hogy holnap is lesz iskola?

Így neked is van lehetőséged, hogy jelentkezz a

20. BICIKLIS TÁBORBA!

Gondolj arra, hogy az emberiségnek két csoportja van: 

a biciklis táborosok, na meg a többiek.

 Ne felejtsd!

MÁR CSAK KÉT NAP!

Ha lemaradsz, 365 napig zokoghatsz anyád vállán, hogy hogy lehettél ilyen ostoba! Nem biztos, hogy díjazni fogja.

Szóval reggel futás jelentkezni!

Várunk az igazgatóhelyettesi irodában!

"Fogytán van napod...!"

Nem felejtettél el valamit?

Biztosan nem?

Jelentkeztél már a

20. BICIKLIS TÁBORBA?

 Látod?

A király napról napra egyre felkészültebb.

Könnyű neki, ő már réges-régen leadta a jelentkezési lapját az igazgatóhelyettesi irodában.

De lesz is új pólója.

És te?

Szedd a lábad!

Már csak 3 nap maradt, le ne maradj!

 

Ami nélkül lehet ugyan élni, de aligha érdemes...

Mi jut eszedbe, ha ezt hallod:

májkrém, Balaton-szelet, szalámi, lekvár, zsömle?

Ha a bevásárló lista, akkor nem vagy Könyves-diák.

Mert egy valódi, tokától bokáig Könyves-diáknak ezekről csak egy valami juthat eszébe:

az úti csomag. Ha úti csomag, akkor pedig ez nem jelenthet mást, mint, hogy megint egy nappal közelebb kerültünk a

20. BICIKLIS TÁBOR

kezdetéhez.

 A király útra kész.

Hát te?

Elővetted már a bringát?

 

Ha előszedted, és

ugyanúgy nem bírsz magaddal mint egyesek.....

.... akkor még mindig van 4 napod, hogy jelentkezz az igazgatóhelyettesi irodában!

Ha kihagyod, életed végéig bánni fogod, mert ilyen csak egyszer van. 

Csak itt!

Csak 2016-ban!

És csak nektek!

Várjuk jelentkezésedet!

Ha nem kaptál lapot, vagy nem találod, fordulj Monoki Ádámhoz, vagy osztályfőnöködhöz. De nagyon gyorsan!!!!!

Ne felejtsétek:

SPORT, KULTÚRA, SZÓRAKOZÁS

EZ A BICIKLIS TÁBOR!

A tábor szervezői

Irodalom éjszakája a belvárosban

Ahogy arról már korábban beszámoltunk, ma rendezték meg az Irodalom éjszakája nevű happeninget az V. kerület 22 különböző pontján. A Katona József Színház színészei ezeken a helyszíneket kortárs európai szerzők műveiből olvastak fel részleteket.

Több eleme is vonzó volt ennek a programnak: először is a helyszínek, amelyek mindegyike különleges volt valamiért; másodszor a színészek, akikkel találkozhattál és végül de nem utolsósorban a lehetőség, hogy a kortárs irodalom egy igen sokszínű ízelítőjét kaphatod meg pár óra alatt. 

Ady lakásában

Ady lakásában az érdeklődők

Nem voltunk még ilyen programon, tehát el kellett döntenünk indulás előtt, mi lesz a koncepció. Az egyértelműen látszott, hogy mind a 22 helyre biztosan nem tudunk eljutni, tehát válogatni kell. Na de mennyit? Vagy mi alapján? Végül is nagyon szerények voltunk: kiválasztottunk pár helyet (elsősorban a helyszínek érdekessége alapján), és bíztunk benne, hogy sikerül teljesíteni az úti tervet. Amikor útnak indultunk, nem tudtuk, hogy pontosan minek is örülnénk jobban: ha sokan lennének, de nehezen jutnánk be a kinézett helyekre, vagy ha kevesen lennének, és könnyen bejuthatnánk bárhova. Végül ilyen és olyan élményben is volt részünk. Ady lakásába például a Veres Pálné utcában pár perc alatt bejutottunk. Maga a hely is magával ragadó volt annak ellenére, hogy a 30 ember kissé zsúfoltan fér el a kis lakás középső szobájában. A másik kinézett helyszínen, a régi pesti városfalnál szintén szerencsénk volt.

A régi pesti városfalnál

Itt a hely is kicsit nagyobb volt, a városfal nagy köveinek dőlve

kortárs irodalmat hallgatni pedig egészen hihetetlen élmény. 

Az Irodalom éjszakája azonban sokakat vonzó esemény, így például az Apáczai Gimnázium tetőteraszára csak az igazán elszántak tudtak bejutni, akik hajlandóak voltak sokáig várni akár azon az áron is, hogy máshova nem is fognak eljutni; s ugyancsak nagy elszántság kellett, ha valaki a pékműhelybe szeretett volna kortárs irodalmat hallgatni.

Ha valaki azonban lakonikus nyugalommal elfogadta a tényt, hogy sok, kultúra iránt érdeklődő, különböző korosztályú ember vándorol vele együtt helyszínről helyszínre, akkor könnyen élvezetet találhatott azon a pár helyen, ahova bejutott, vagy az utcán, ahol mindenki ugyanolyan térképekkel a

kezében sietett innen oda.

 Mi jól éreztünk magunkat és alig várjuk a jövő évi happeninget, hogy más, idén kimaradt helyszínekre is bejuthassunk.

Berecz Andrea, Sándor Kata, Pusztai Ágnes

Irodalom az éjszakában

Tudod, hol látható a leghosszabb részlet a régi városfalból?

Láttad már  az Erzsébet híd kábelkamráját?

Jártál már az éjszaka közepén a Petőfi Irodalmi  Múzeumban?

Vagy úgy este tíz körül egy borbélyüzletben? (Egyáltalán, tudod, mi az a borbély?)

Ismersz mai kortárs belga, észt, norvég, portugál vagy svájci írót?

Ha ezekre a kérdésekre nagyobb részt "nem" a válaszod, de szívesen barangolnál az éjszakai Budapesten úgy, hogy közben egy kis irodalmat is kapj ajándékba, akkor tudunk neked egy szenzációs programot.

Március 31-én este 19 és 23 óra között rendezik az 

IRODALOM ÉJSZAKÁJA 

nevű happeninget.

Ezen az estén a Katona József Színház művészei a város különböző pontjain olvasnak fel kortárs külföldi szerzők műveiből.

Ha érdekelnek a részletek, a helyszínek, a színészek vagy a szerzők, akkor ez a link fog téged érdekelni:

http://www.irodalomejszakaja.hu/

Izgalmas kalandnak ígérkezik.

Menjetek és érezzétek jól magatokat!

Saul fia

Saul fia

Ma dacára a szombatnak, és dacára annak, hogy december 24-én már réges-régen téli szünet lesz, munkanap volt a Könyvesben. A diákok kisebbik felével (200 diákkal) moziba mentünk. 

A film egyik producere volt Könyves-diák: Sipos Gábor, így neki köszönhettük a meghívást. És azt is, hogy a film után beszélgetett velünk az alkotás folyamatáról, kulisszatitkokról, egy sor érdekes-izgalmas dolgot mesélt el nekünk.

Saul fia. (Rendezte: Nemes Jeles László, operatőr: Erdély Mátyás, főszereplő: Röhrig Géza)

A késő tavaszon bemutatott film azóta már tengernyi elismerést kapott (pl. Cannes-ban a fesztivál Nagydíját), köztük a legnagyobbakat is. 

Most pedig jelölték az Aranyglóbuszra, amelyet mindenki az Oscar-díj előszobájának tart!

Nem is volt kétséges, hogy mestermunkát fogunk látni. Mégis aggódtunk kicsit: hogyan reagálnak majd diákjaink, képesek lesznek-e a befogadására?

Nyilván nehéz most új szavakat, mondatokat írni arra, hogy mennyire lélegzetelállító alkotást láttunk. (Eleve nehéz bármilyen szavakat találni a holokauszt ábrázolására. Inkább csak elhallgatunk, szempillánk rebben, lehajtjuk a fejünket.) Az első pillanattól kezdve moccanatlanul néztük és hallgattuk a történetet. A zömében kézikamerás képeket, a sötét tónusú helyeket, a töredékes mondatokból felépülő párbeszédeket. A különlegesen komponált és fókuszált jelenetsorokat: gyakran homályos volt szinte minden: mi is Saul szemével láttunk, azt hallottuk, amit ő, tettük, amit parancsra tennünk kellett, attól féltünk, amitől ő, hátunk és vállunk görbülete mutatta az iszonyatot. A feszesre vágott, gyors sodrású képsorok mozdulni sem engedtek: ott voltunk, átéltük. 

Nekem a Saul fia nemcsak a történelem legborzalmasabb tetteiről szólt. 

Hanem a felelősségről. 

Négy mondat, amelyet már nem fogok tudni elfelejteni: 

„- El akarom temetni a fiam.” 

„- Neked nincs fiad Saul.”

 „- Nem a feleségemtől van.” 

„- Cserbenhagytad az élőket a holtakért.”

A felelősségről: az egyénéről, a csoportéról, a társadaloméról. És arról, hogy előbb vagy utóbb minden tettünkkel szembe kell néznünk és vállalnunk kell értük a felelősséget. Hogy feloldozást nyerjünk. Hogy meghalhassunk. Vagy élhessünk.

Nagyon-nagyon szép film volt. Profi munka. Jöhet az Oscar 

Bábeli nyelvzavar

Multilingual multiplicabo opportunitatem ut melius cognoscere mundi.

Monikielinen moninkertaistaa mahdollisuuden paremmin tietää maailman.

Многоезичен размножават възможност по-добре да опознаят света.

Meertalige de mogelijkheid om beter te leren kennen de wereld vermenigvuldigen.

מולטילינגואַל מערן די געלעגנהייט צו בעסער וויסן דער וועלט.

Parlant des langues étrangères on multiplie la possibilité de mieux connaitre le monde.

Multilingue moltiplicare la possibilità di conoscere meglio il mondo.

Multilingual multiplicar a oportunidade de conhecer melhor o mundo.

Multilingüe multiplicar la oportunidad de conocer mejor el mundo.

Πολύγλωσσο πολλαπλασιάστε την ευκαιρία να γνωρίσουν καλύτερα τον κόσμο.

Wielojęzyczny pomnożyć okazję do lepszego poznania świata.

רב להכפיל את ההזדמנות טובה יותר רב להכפיל את ההזדמנות טובה יותר להכיר את העולם.

Daudzvalodu reizināt iespēju labāk iepazīt pasauli.

Flerspråklig formere muligheten til å bli bedre kjent med verden.

Znalostí několika jazyků násobit příležitost lépe poznat svět.

Amlieithog lluoswch y cyfle i wybod yn well y byd.

Színházba járni jó

Színházba járni jó. Diggerdrájver. Örkény Színház. Az Örkényben klasszikus szerzők darabjainak színrevitelével finom művészi eszközökkel reflektálnak a mai Magyarország örömére-bánatára.  Ezúttal azonban 21. századi anyagból dolgoztak: egy népszerű blogger szövegeit formálták stúdióelőadássá. Monodráma.

Epres Attila főszereplésével. Bagossy László rendezésében. „Valójában a művészetben akkor is minden képzeletbeli, ha valóságos személyek vannak megidézve." – írta a rendező a bloggernek. Igen, ez a csodálatos a művészetben, és a színházban ez a csoda a szemünk előtt születik.

„Nehézgépkezelő vagyok. 
Közérthetőbben: markológépes. 
Itt Londonban: digger driver. A nyelvtudásom alig haladja meg az alapfokot. 
 Nem szerencsét próbálni jöttem, hanem jövőt biztosítani a nyolcéves gyerekemnek, és tisztességes fizetést találni magamnak. Elvegetálhattam volna a hátralévő életemet a nyugdíjig, végül is biztos állásom volt. A szakmában elértem a csúcsra. Aztán ahogy teltek az évek, egyre kevesebb jutott a bevásárlókosárba és egyre többet kellett fizetni érte, az országra meg valami olyan kilátástalanság és letargia telepedett, hogy szabályosan fojtogatott" - olvashatók a főhős gondolatai a darab ismertetőjében.

Egy ember sorsa rajzolódik elénk, aki szerette és magas szinten  művelte a szakmáját, és aki nem akart mást csak rendesen élni. Nyugodtan. Kiszámíthatóan.

Ülünk a pici nézőtéren, a színpadkép egy egyszerű szobabelső, velünk szemben másfél órán keresztül egy asztal mellett a „diggerdrájver“, és csak mesél. Az életéről, a múltjáról, az emlékeiről, a döntése okairól, a jelenről – Londonban. Egy férfi, aki erős és akinek nincs honvágya, egy férfi, aki a monológ végére csak néz maga elé.

Az utolsó jelenetben a diggerdrájver kisfia meséli el a Kicsi dió című székely népmesét. Ahogy halad előre, egyre több angol szó keveredik a mesélésébe, mígnem teljesen átvált angolra.

A kicsi aranydió (az előadás plakátján a markológép fogai között), az ördög ajándéka az életért – de mit is kért cserébe?

Nagyon jó előadás.  Nekünk, rólunk.