Szenczi Molnár Albertről szólva

1637-ben ezen a napon halt meg Szenczi Molnár Albert.

A Magyar életajzi lexikonban ez olvasható:

"Céltudatos tudós volt, ki egész élete művével használni akart. Latin szótárával, mely átdolgozásokkal a 19. sz. közepéig használatban volt, megnyitotta a m. értelmiség előtt az utat az európai tudományosság felé. Latin nyelvű m. nyelvtanával Sylvester János után elsőnek ismertette meg Európával a m. nyelv sajátosságait. A ref. egyházat megajándékozta a zsoltárokkal, a javított Károlyi-bibliával, Kálvin Institutiója fordításával, a Heidelbergi Kátéval, a Scultetus-féle prédikációgyűjteménnyel. Hatása a m. irodalmi nyelv, a m. verselés fejlődésére korszakalkotó."

(Magyar életrajzi lexikon. Szerkesztette Kenyeres Ágnes,  Arcanum Adatbázis Kft., 2001)

 

XXIII. zsoltár Szenczi Molnár Albert fordításában

C. M.
Háláadása Dávidnak az Istennek reá gondviselésiért és táplálásáért.

 
Az Úr énnékem őriző pásztorom,
Azért semmiben meg nem fogyatkozom,
Gyönyörű szép mezőn engemet éltet,
És szép kies folyóvízre legeltet.
Lelkemet megnyugotja szent nevében,
És vezérl engem igaz ösvényében.

Ha az halál árnyékában járnék is,
De nem félnék még ő setét völgyén is:
Mert mindenütt te jelen vagy énvelem,
Vessződ és botod megvigasztal engem,
És nékem az én ellenségim ellen
Asztalt készítesz, eledelt adsz bőven.

Az én fejemet megkenöd olajjal,
És engemet itatsz teljes pohárral,
Jóvoltod, kegyességed környülveszen,
És követ engem egész életemben,
Az Úr énnékem megengedi nyilván,
Hogy mindéltiglen lakjam ő házában.