Akinek jó gyerekkora volt / van / lesz, annak nem is lehet kérdés, mire utal a cím. Illetve kire. 1926-ban mutatkozott be a világnak Micimackó és a Százholdas Pagony minden további lakója.
Bevallom, én teljes mértékben elfogult vagyok: egyszerűen imádom ezt a könyvet, és nemcsak kellemes szórakozásnak, hanem nagyon okos könyvnek is tartom.
Kellemes szórakozás, mert Micimackó csekélyértelműsége annyira bájos, Malacka annyira ijedős, Bagoly annyira tudálékos stb., hogy azon nem lehet nem mosolyogni.
Természetesen nem lehet elmenni szó nélkül a mindent elsöprő magyar fordítás mellett sem. Minden idők kétségtelenül legnagyobb poénjai / szóviccei között szerepe a mindenki által ismert mondat: "Lehet, hogy a menyét magával hozta a menyét is". De nem csak ezért az egy mondatért kellemes szórakozás maga a fordítás. Karinthy mondatai annyira gördülékenyek, mégis annyira választékosak, hogyha valaki Micimackót hallgatva nő fel, az nagyon nagyot tud dobni az alapszókincsén, ráadásul a nyelvi játékosságból is megszerzi az alapokat is.
Hogy miért okos könyv?
Egyrészt azért mert az elfogadásra tanít. Róbert Gida mindegyik állatát szereti (bár tudjuk, ki az igazi kedvence), nem számít, kinek mi a hibája, ki mennyire idegesítő vagy unalmas egy külső szemlélő számára. Másrészt azért, mert alapvető emberi értékeket közvetít nagyon egyszerű formában, mégis teljesen egyértelműen. Gondoljunk csak arra, hogy Mackó mindig segíteni akar, Malacka nagylelkű is tud lenni, Tigris hajlandó lenne alkalmazkodni, Kanga következetes, de gondoskodó és így tovább.
De amiért én igazán okos, sőt egyenesen bölcs könyvnek tartom, az más. Ha egy felnőtt ember kicsit meg akarja érteni a gyerekek világlátását, személyiségük alakulásának folyamatát, ezt a könyvet kell elolvasni. Mert Róbert Gida nem egyszeráen csak az állatok gazdája. Ha a plüssöket együtt szemléljük, tulajdonságaikat összerakjuk egybe, akkor látjuk magát Róbert Gidát. Ő érzi magát néha csekélyértelműnek, mint Micimackó, félősnek mint Malacka, okosnak mint Bagoly, szorgosnak mint Nyuszi, szeleburdinak és / vagy szófogadónak mint Zsebibaba, féktelennek mint Tigris és felelősségteljesenek mint Kanga. Ebben a történetfolyamban benne van egy iskolába készülő kisfiú minden féleleme, öröme, szeretete, jószándéka. És a szomorúsága, hogy végül mégiscsak fel kell nőni.
A Szászholdas Pagony egy csodavilág. Száz éve változatlan, bár írtak hozzá "folytatást" (nem is rosszat), Walt Disney bájos rajzfilmet készítette belőle (majd folytatásokat is persze), írtak belőle horrort, egész iparág épült rá. A Pagony azonban érintetlen vadon maradt, ahol a mai napig játszik együtt Róbert Gida és barátai, köztük minden idők legkedvesebb mesehősével, Micimackóval.
Boldog születésnapot, Micimackó!
Ha érdekelnek a részletek:



Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése