Jules Verne haláláról

1905. március 24-én meghalt Jules Verne, francia író, a tudományos-fantasztikus irodalom korszakalkotó alakja. Legismertebb művei: a Nyolcvan nap alatt a Föld körül, a Nemo kapitány, a Sándor Mátyás, a Sztrogoff Mihály, az Utazás a Föld középpontja felé, A rejtelmes sziget, a Grant kapitány gyermekei, A tizenötéves kapitány és a Kétévi vakáció. A mi szempontunkból érdekes, hogy bár soha nem járt Magyarorszgon, van rólunk szóló alkotása, a Sándor Mátyás. Ez a történet jól mutatja az id. Dumas hatását Verne művészetére, mivel a történet a Monte Chrtisto grófját idézi. (Efelőle Verne kétséget sem hagy, mivel a művet Dumas-nak ajánlotta.)

Regényeinek megjelenésük korában is sikere volt, szerzőjüknek gondtalan életmódot biztosított a belőlük származó bevétel. Népszerűségük az író halála után is megmaradt. Az UNESCO felmérése szerint műveit 148 nyelvre fordították le, és mind a mai napig nagy példányszámban jelennek meg.

"Páratlan népszerűségének titkát egyre kutatják az irodalomtudósok, abban azonban mindannyian egyetértenek, hogy akár ismert földrajzi helyekre, akár képzeletbeli tájakra kalauzolja olvasóit, ezt szelíd humorral, rendkívül plasztikus képekkel és érzékletes leírásokkal teszi. Kutatók megszámolták, hogy összesen száznyolc fantasztikus tervet és találmányt említ munkáiban, melyek közül csaknem hetven már megvalósult, köztük az űrhajó, a televízió, a gépfegyver, a légkondicionálás, az atombomba, a hangosfilm. Ugyanakkor a tudományos-technikai fejlődés átkait is megjósolta: a környezetszennyezést, egyes állatfajok tömeges kipusztítását, a nagyvárosi szmogot és az olajfoltos tengereket." (Forrás: itt.)

"'Miután a ráció mindentudó, tehát lehet is vele mindent tudni és előre is tudni, mert a ma adalékaiból a holnapi elkövetkezendőségekre mathematikusan következtetni. Ezt cselekedte meg Jules Verne regény-formában. Formában, nem öltözetben, - az ő regénye nem kifogás, hanem lényeg, - nem történetbe bujtatott, hanem történetben megelevenedett következtetés, - s ismétlem: olyan nyelven elmondva, mely a maga szűkszavúságában, tárgyiasságában, elkalandozás nélkül csakis a célra törésében nem is szófűzés már, inkább algebra. Embernek, úgy mondják, bájos és szerény volt, - nyilván maga sem tartotta magát többnek, mint egy, bár igen kitünő, mesterembernek a sok között. Csodálkoznék, ha megtudhatná, hogy ővele a francia irodalomnak volt eggyel több klasszikusa." (Részlet Ignotus cikkéből, ami a Nyugatban jelent meg 1928-ban. Forrás itt.)

 

Jules Verne több könyvéből is készült filmváltozat. Mi most az egyik (részben) Magyarországon játszódót ajánljuk figyelmetekbe, A dunai hajóst. Az 1974-ben forgatott filmet megnézhetitek itt. (Figyelem! A videó alatt olvasható egy leírás, de elárul egy fontos részletet a filmből, aminek menet közben kellene kiderülnie.)