A szegedi árvíz

1879. március 12-én éjjel 2 órakor a megáradt Tisza elöntötte Szeged városát, teljesen romba döntve a török hódoltság után újjáépült települést.

A világszerte ismertté váló katasztrófa kiváltó oka elsősorban a Tisza felső szakaszának szabályozásából eredt, a folyó kanyarulatait ugyanis sok helyütt átvágták, a gyorsan lezúduló víz pedig az alsó, még szabályozatlan szakaszon nem tudott a kanyargós mederben elfolyni. A Tisza a felemás szabályozás miatt 1870-es évek során már többször fenyegetett katasztrófával – amit a város közelében Tiszába ömlő Maros is tetézett – de végül 1879-ben csapott le Szegedre.

(Forrás és további részletek itt.)

Március 9-én a Szegedi Naplóban így írt Mikszáth Kálmán a tragédiáról:

"Hét napja már a végzetes éjnek, midőn megnyerte ellenünk a csatát a végzet. Ő lett az erősebb, legyűrt és agyontiport.És ez a hét nap mindenik órája egy egész történelem a szenvedések, szerencsétlenségek láncszem-hálózata, tragédiák, mik a lázas képzelet szörny-álmainak tűnnének fel, ha nem volnának olyan szomorúan igazak.Az úszó házfödelek, a düledező romok, a megfeketedett hullák, miket az ár mikor már megfojtott, kidob, nem az elpusztult, nem a megfúlt emberekről beszélnek csupán, azoknak a szerencsétlenségét is mutatják, akik még élnek; mindmegannyi tükör, hol a megtört szívek, feldúlt családi boldogságok megdöbbentő képe van lefestve, híven, feketén... A vészharang, mely ama szomorú éjen megkondult, csak azért nem kong már ott az úszó toronyban, mert mindenkinek a szíve csak harang; s bármerre fut is a menekülő, mindenütt magával viszi e szörnyű, idegrázó kongatást.De hova is fut?Talál-e egyebütt nyugalmat a szegedi ember? Hajléka nem maradt mondjuk mit keressen itt tovább?De hát az a hant, mely ide köt. A nagy sír, melyben mindenkinek van egy halottja. A közös szerencsétlenség, mely megszentelt itt minden porszemet, minden vízcsöppet.Nem visszavágyódna-e ide a világ végéről is?Kossuthnak az fáj, hogy halottjai három világrészben nyugosznak. Nem lehet sírjaiknál egyszerre. Mariusnak Karthágó romjain esett jól magát kisírni. III. Napoleon halálos ágyán mondá, hogy ott szeretne meghalni a sedáni síkon, ahol mindenét vesztette.Aztán nem gyöpesednek-e be a sírok? Tavasszal zöld fű növi be, s piros virágok nyílnak rajtuk."

(Forrás: itt.)