Jogos a kérdés: akkor mégis miért vágok bele ebbe a posztba?
Erre az egy kérdésre több jó válasz is van:
1.) Mert nem lehet nem szólni az MTA-ról egy ilyen jeles alkalommal.
2.) Mert "ki" más feladata lehet a magyar tudomány legnagyobb, legfontosabb intézményének az ünneplése, ha nem a humán blogé?
3.) Mert engem személyesen mindig megérintett annak a pillanatnak a (látszólagos) egyszerűsége és mégis elementáris hatása, amire ma emlékezünk.
4.) Mert nem lehet megfelelő kifejezéseket találni arra, mekkora jelentősége volt annak, hogy akkor és ott néhány nemzetéért, anyanyelvéért felelősséget érző és felelősséget vállani akaró ember, akinek volt is rá lehetősége, felkarolt egy ügyet, aminek ilyen mindmáig érő hatása van a tudományos életre.
5.) Mert az Akadémia a tudomány szentélye, a tudás és kutatás fellegvára, ami előtt mindenkinek fejet kell hajtania. És nem csak ma, amikor 200 éves.
.... és még sorolhatnám. Vagy 200 évig. Ám a fennkölt szavak és gondolatok helyett inkább érdekességeket osztanék meg, csak párat az elmúlt 2 évszázadból.
Tudtad...?
- gróf Széchenyi István a felső ház tagja volt a pozsonyi rendi gyűlésen, felajánlását mégis az alsóházban tette (A részletekról itt olvashatsz: az Akadémia alapítása.)
- bár Széchenyi a felajánlását 1825. november 3-án tette, a "Tudós Társaságról" csak 1827-ben született törvény (ez volt az 1827. évi XI. törvénycikk), s maga a testület 1830-ban kezdte meg hivatalos működését
- az első akadémiai tagokat egy 25 tagú testület (az igazgatótanács) nevezte ki, így a Tudós Társaság (ahogy akkoriban hívták) 23 taggal kezdte meg működését
- a filozófiai osztály első rendes tagja 1830 végén Berzsenyi Dániel lett
- az Akadémia mai épülete az első komoly építészti vitát eredményezte Magyarországon (a részletekről itt olvashatsz: MTA épülete)
- az említett épület közadakozásból épült fel, de csak 1865-ben adták át
- 1865-ig a testület a Károlyi-Trattner-házban (ma Petőfi Sándor utca 3.) bérelt termeket
- mire az MTA mai épülete elkészült és átadták, az alapító gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar már 5 éve nem élt
- az első helyesírási szabályzatnak tekinthető kiadvány az Akadémia nevében kiadott munkákra vonatkozott, 1832-ben jelent meg és a címe az volt, hogy a "Magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai " (további részletek itt: Helyesírási szabályzat)
- az Akadémia könyvárának alapjait gróf Teleki József 1826-ban odaajándékozott, közel 30 ezer kötetes (!) családi könyvtára jelentette
- az Akadémia első elnöke gróf Teleki József, alelnöke pedig gróf Széchenyi István lett
- az 1848-ban megalakult első felelős kormányban, a Batthyány-kormányban 5 akadémiai tag volt
- 1865 és 1878 között fontos szerepe volt az MTA működésében Arany Jánosnak, aki előbb titkára majd főtitkára volt az intézménynek
- a trianoni békediktátum után a nehéz anyagi helyzetbe jutott Akadmémia működését az ún. Vigyázó-hagyaték biztosította az 1920-as évek végétől (Vigyázó Ferenc 500-600 ezer pengőnyi vagyonát teljes egészében az MTA-ra hagyta)
- a mai Szépművészeti Múzeum elődintézménye, az Országos Képtár eredetileg az Akadémia épületének 3. emeletén volt
- 1946 és 1949 között Kodály Zoltán volt az MTA elnöke
Az Akadémia a 2025-ös évben több rendezvénnyel, tudományos üléssel, filmmel stb. emlékezik meg alapításáról, történetéről. Idetartozik például, hogy idén májusra elkészült a Határtalan történet című köztéri alkotás, amelyben 200 tardosi mészkőlapban követhetjük végig mint egy idővonalon az Akadémia történetét.
Ugyancsak ebbe az eseménysorba illeszkedik, hogy november 5-én nyílik meg a 200 év kincsei című kiállítás az MTA székházában, melyben kéziratok, használati tárgyak és portrék is megtekinhetők az elmúlt 2 évszázad történetével kapcsolatban.
Mind a kettőt érdemes és izgalmas (lesz) felkeresni, megnézni.
Az épület történetéről megnézhetsz egy filmet is Mácsai Pál narrációjával itt: film.
A Magyar Tudományos Akadémia (egy rövid, 1919-es megszakítástól eltekintve) 200 éve törtetlen képviselője a magyar tudományos életnek, a szellemi függetlenségnek (mégha ez utóbbit néha nagyon nehéz biztosítani). Tagjai közé kerülni a legnagyobb tudományos elismerést jelenti bárki számára. A mindennapok értelmiségi, gondolkodó embere számára pedig büszkeség kell legyen, hogy ez az intézmény létezik, működik és küzd azokért az alapelvekért, amelyeket minden körülmények között igyekszik megőrizni. 2019-ben a 192. rendkívüli közgyűlésen mindezt így fogalmazta meg az Akadémia tagsága:
"Az Akadémia a teljes magyar tudományos közösséget egyesíti, és képviseli itthon és külföldön. Tizenhétezer tagot számláló köztestülete nyitva áll minden tudományos fokozattal rendelkező magyar kutató előtt. Az Akadémia megjeleníti a magyar tudomány egységét: összefogja és képviseli a hazai és határon túli magyar tudományt; a bölcsészet-, a társadalom-, az élet- és a természettudományokat; a kutatóintézeteket, az egyetemeket és a vállalati kutatóhelyeket; valamint a kutatók nemzedékeit."
6. pontként pedig azért, mert „A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma.”
VálaszTörlés(Széchenyi István) - a "kiművelt emberfők sokasága" pedig az iskolában, pl. a Könyvesben és az ilyen írások és a munkád által is gyarapszik. :)