A 2014-es irodalmi Nobel-díjasról

Csütörtökön (október 9-én) 13 órakor a Svéd Királyi Akadémián bejelentették, hogy a 69 éves Patrick Modiano veheti át decemberben a 2014-es irodalmi Nobel-díjat.

Modiano holland illetve olaszországi zsidó szülők gyermekeként született. A Thônes-i Szent József kollégiumban, majd a párizsi VI. Henrik gimnáziumban tanult és itt tette le az érettségi vizsgát. Nem szándékozott továbbtanulni, csak az irodalom érdekelte. Ennek megfelelően 1967-től kizárólag az irodalomnak él hivatásos regényíróként. Eleinte Modiano figyelme két fő témára irányult: az egyik az önazonosság keresése, a káosz megértésének lehetetlensége és a társadalom változásai. Ezért aztán az elbeszélőt majdnem mindig megfigyelőként ábrázolja, aki magyarázatot próbál találni az előtte feltáruló eseményekre, és aki ezután a részletekből fel tudja építeni saját öntudatát, meg tudja határozni saját magát. A másik fő témája a német megszállásra vonatkozik. Jóllehet mivel ő csak 1945-ben született nem ismerhette személyesen azt az időszakot, mégis szünet nélkül a szülei életének körberajzolására törekszik.

 1972-ben megkapta a Francia Akadémia regényeknek járó irodalmi díját a Les Boulevards de ceinture című alkotásáért, 1978-ban pedig a legrangosabb francia dijat, a Goncourt-díjat is odaítélték neki a Rue des boutiques obscures-ért.

 

Az irodalmi Nobel-díjat az a szerző veheti át, „aki az irodalomhoz a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá”.

Patrick Modianót, akinek a neve 2014. október 9-én 13 órakor elhangzott a Svéd Királyi Akadémián, az indoklás szerint az emlékezés művészetéért tüntették ki, amellyel megidézte a legfelfoghatatlanabb emberi sorsokat és feltárta a náci megszállás mindennapjait.

Az újdonsült irodalmi Nobel-díjasnak magyarul eddig négy kötete jelent meg: a Sötét boltok utcája (Bp.: Magvető, 1980.), az Augusztusi vasárnapok (Bp.: Elek és Társa Kiadó, 1996.), a Dora Bruder (Bp.: Vince Kiadó, 2006.) és a A Kis Bizsu (Tarandus Kiadó 2014.). Modiano a francia nouveau roman és az egzisztencialista regény egyik nagy hatású képviselője. Regényei témája a holocaust utáni nemzedék én- és múltkeresése. Kíméletlen és egyben megbocsátó a háborúval, a múlttal, a gyermekkorral és a szülőkkel kapcsolatban. A második világháború utáni fiatalság öröksége az a nehezen meghatározható, talán a tisztázás helyett a felejtésbe fojtott, meg nem értett számos probléma, amely jó néhányukat morális, olykor lelki vagy fizikai életképtelenségre ítélte" - írta róla Rőhrig Eszter a 2012-ben.

(Forrás, illetve  Modianó egyik művének részlete megtalálható itt.)