1978. március 16-án a Vörös Brigádok nevet viselő szélsőbaloldali terrorcsoport elrabolta, majd (valószínűleg) május 9-én meggyilolta Aldo Moro kereszténydemokrata politikust. Aldo Moro a II. világháború utáni Olaszország egyik legnépszerűbb politikusa volt, ötször töltötte be a miniszterelnöki tisztséget. 1976-ban visszavonult, de 1978-ban újra harcba szállt a miniszterelnök posztért. Ellenfelei először bírósági úton próbálták félreállítani, de egy olasz bíróság március 3-án minden vád alól felmentette.
Ezek után a Vörös Brigádok megtámadta a törvényhozásba tartó politikust, megölve testőreit és az őt kísérő rendőröket. A Mario Moretti vezetésével Morót fogságba ejtő csoport március 18-án
kiadott közleményében a Vörös Brigádok 16 elfogott terroristájának
szabadon bocsátását követelte, cserében a politikus életéért, ám a
rendőri szervek és a Kereszténydemokrata Párt nem volt hajlandó
tárgyalni a terroristákkal.
Moro rendkívül népszerű volt Olaszországban,
elrablása után több országos sztrájk tört ki, a rendőrség pedig számos
nagyvárosban próbált a Vörös Brigádok nyomára bukkanni, sikertelenül. A
terroristák engedélyezték, hogy Moro felvegye a kapcsolatot családjával
és a külvilággal, számos levelet írattak vele, melyekben a politikus
alkura kérte az ország vezetőit.
A Vörös Brigádok áprilisban pert
folytatott le, melyben Aldo Morót halálra ítélték, a politikus május
7-re datált utolsó levelében vett végső búcsút családjától. Morót két
nap múlva találták meg holtan a Tiberis folyó és az egykori római gettó
közelében, egy Renault 4-es gépkocsi csomagtartójában. A férfit a
vizsgálatok szerint a Vörös Brigádok fegyveresei 11, a mellkasra
irányuló lövéssel végezték ki. Az egyik legnépszerűbb és
legtehetségesebb olasz politikus halála számos összeesküvés-elméletnek
adott táptalajt, melyhez a terroristákkal való tárgyalást végig
elutasító kormányzat okot is szolgáltatott.
(Forrás és további részletek itt.)
 |
| Aldo Moro |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése