A kommunizmus áldozatainak emléknapján

1947. február 25-én a szovjet hatóságok letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát. Ez a nap 2000 óta hazánkban a kommunizmus áldozatainak emléknapja.

A kommunisták 1946-ban a kisgazdák ellen fordultak, reakciósnak bélyegezték őket és földalatti mozgalom szervezésével vádolták őket. Az MKP-nak kapóra jött, hogy december közepén a biztonsági szervek illegális szervezkedés nyomaira bukkantak: a Magyar Közösség „köztársaság-ellenes összeesküvés” vizsgálatát egy tollvonással kiterjesztették a kisgazdapártra. A Gerő-Rákosi-féle vezetéssel szembeszegülő, pártja belső életébe beleszólást nem tűrő Kovács Béla egyre inkább útjában volt a kommunistáknak. A nemzetgyűlés mentelmi bizottsága 1947. február 21-én ugyan nem adta ki Kovács Bélát, de a pártközi megegyezés alapján a politikus három nappal később önként jelentkezett az Államvédelmi Osztályon, ahol vallomást tett; másnap este a szovjet hatóságok annak rendje és módja szerint letartóztatták. Kovács Béla február 20-án a vele bizalmi viszonyt ápoló Nagy Ferencnek saját szerepéről a következőket írta:

„Az összeesküvésben nem vettem részt, abban bűnösnek nem érzem magam. Egész életem munkájával kerültem volna szembe, ha a köztársaság, népünk szabadsága, a földreform vagy a demokrácia bármely vívmánya ellen irányuló szervezkedésben részt vettem volna. Sajnálatosnak érzem és mélyen elítélem, hogy pártunk több tagja az összeesküvés felé orientálódott, ahelyett hogy mindannyian azt tették volna, ami a mai helyzetben minden tisztességes szándékú jó magyar kötelessége: képességeiket és politikai lehetőségeiket a demokrácia fenntartás nélküli szolgálatába kellett volna állítaniuk”.

Kovács Bélát a Szovjetunióban húsz évre ítélték. 1953-ig a gulágon raboskodott, majd 1953-ban a moszkvai központi állami börtönbe, a Ljubljankába szállították. A jogellenesen letartóztatott politikust a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége 1955. szeptember 7-i határozata alapján átadták a magyar kormánynak. Kovács Bélát az ÁVH november 22-én a Jászberényhez közeli börtönbe szállította; innen 1956. január 18-án a BM Budapesti Központi Börtönébe vitték, de áprilisban hazatérhetett.Az 1956-os eseményekben részt vállalt, a forradalom leverése után a megegyezés lehetőségét kereste, hiába. 1959-ben hosszan tartó betegség után halt meg Budapesten 51 éves korában.

Göncz Árpád mondta róla:

„Annak idején Kovács Béla volt az, aki emberileg és erkölcsileg példát mutatott, és akiben ott rejlett a lehetőség, hogy nagy államférfi legyen."

Forrás és további részletek itt és itt.