1960. március 8-án az UNESCO közzétett egy felhívást az egyiptomi ókori emlékek megóvásáról. Az Anbus-Szimbelnél magasodó épületeket ugyanis a tervezett asszuáni gát által felduzzasztott folyóvíz teljesen beborította volna. A templom megmentésére nemzetközi összefogással került végül sor: az ókori emlékeket darabokra szedték, és egy domboldalban az eredeti helyüktől nem messze, de magasabban újra felépítették. Az összerakásnál még arra is figyeltek, hogy a templom tájolása pontosan megfeleljen az eredeti ókori helyzetnek. Így Ramszesz ünnepének napján ma is úgy kel fel a nap, hogy pontosan arra a szoborra világítson mint a templom születésekor.
Az 1960-as felhívás indította el azt a folyamatot, amelynek eredményképpen 1972. november 16-án létrehozták a Világ kulturális és természeti örökségének megóvását célzó egyezményt (eredeti nevén: Convention Concerning the Protection of World Cultural and Natural Heritage). Az alapítás óta több mint 180 ország ratifikálta a megállapodást. Az Egyezmény aláírásával valamennyi részt vevő állam kötelezettséget
vállal arra, hogy a saját területén fekvő világörökségi helyszíneket
óvja és megőrzi a későbbi generációk számára, illetve hogy lehetősége
szerint hozzájárul a Világörökségi Listán szereplő helyszínek
védelméhez. (A megőrzési kötelezettség megszegése esetén lehetőség van a
listából való törlésre is).
|
A Világörökség magyar logója |
|
Az áthelyezés egy izgalmas pillanata |
|
Az Abu Szimbelnél újra felépített templom |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése