2022. október 11., kedd

Olvasni jó, és gondolkodni sem fáj

Maja Lunde: A méhek története

„Meg kell szüntetni a méhgyilkos vegyszerek használatát, hogy megállíthassuk a méhek pusztulását. Hiszed vagy sem, de minden harmadik falat ételt a méheknek, vadméheknek köszönhetünk. A házi vagy vadon élő méhek végzik a világon élő összes növényfaj 80%-ának beporzását. Egyetlen méhcsalád 300 millió virágot poroz be naponta. A méhek azonban riasztó tempóban pusztulnak az egész világon, így Magyarországon is. Itt az ideje, hogy a méhek pusztítása helyett együtt megállítsuk ezt a folyamatot!”

Maja Lunde, norvég származású írónő első, felnőtteknek szóló könyve nem könnyű olvasmány. Ám, ha meg akarod érteni a világot, a környezetkárosítás és az ember kapcsolatát, az egyén és „mindenki” felelősségét, akkor ezt a könyvet feltétlenül el kell olvasnod.

A regény három szálon futtatja az eseményeket, három idősíkban, így egyszerre történelmi regény, jelenkori dráma és fantasy. És mégsem érzed szétesőnek, bár az egyes szálakból mindig csak egy kicsit kapsz: egy-egy csepp mézet.

És közben egyre kényelmetlenebbül érzed magadat, mert a regény nemcsak hozzád szól, de rólad is. Rólad, aki a 21. században élsz, és még tehetsz valamit azért, hogy a regény utópisztikus látomása megváltozhasson. Annyiszor írtak regényt arról, hogy valaki visszajön a jövőből és átírja a múltat. A méhek története arról szól, hogyan változtathatod meg a jövőt a jelenben, sőt ennél is többről: meg kell változtatnod a jövőt, vagy nem is lesz.

Bár a történetben felcsillan a remény, amikor leteszed, tudod, hogy ennek vannak feltételei. Most. A jelenben.

Megrázó regény, kiváló magyar fordításban. 
Letehetetlen. 
Szerencsére.

(Ha érdekel, az iskolai könyvtárban megtalálod.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése