2016. augusztus 24., szerda

Gyászol a Könyves

Szomorú oka van annak, hogy a nyári szünet vége előtt újra jelentkezik a Könyves-blog. Az iskola honlapján olvasható a hír: 
81 éves korában meghalt 
Bánsági Ferencné, 
Emma néni.
Amióta tudom, sok minden eszembe jutott. Apróságok, jelenetek, mind, mind Emma néniről mesélnek. Valaki azt kérdezte a facebookon, ki volt ő. Adsz egy rövid, lényegre törő választ, de érzed, hogy valahogy nem az igazi.
Ki volt Emma néni?
Bizonyos értelemben a Könyves maga. 
Ha láttad őt a folyosón az otthonkájában menni, az maga volt
a nyugalom: minden oké, Emma néni megy a portára, vagy megy intézkedni, 
legyen szó bármiről. 
Emlékszem egy esetre, ami nagyon jól meghatározza őt és a szerepét. Akkoriban még Könyves-napon Könyves-király választás is volt. Sajnos arra már nem emlékszem, ki volt akkor az éppen megválasztott király, de az első intézkedését most is magam előtt látom. Leküldte az embereit a portára, és kérette Emma nénit. Ő pedig jött. Imádta a gyerekeket. Kérték, hát felmászott a Díszterembe. A király pedig azonnali hatállyal kinevezte őt külügyminiszterének. Jó volt látni a gyerekek tomboló tapsát és Emma néni örömét is. Ráadásul nagyon pontos volt ez a rang: aki Emma nénin átjutott, az jöhetett. 
Ő volt az első védelmi vonalunk.
Emma néni 2005-ben
Egy másik alkalom egy bombariadóhoz kapcsolódik. (Ez egyébként sokszor jut eszembe, mert olyan nagyon jellemző jelenet volt.) Aki részese volt, biztosan emlékszik még rá: ez volt az az eset, amikor egy másik gimnázium diákja véletlenül nem a saját iskolában csinált bombariadót, hanem nálunk. Nos, ami eszembe jutott, a következő: kint áll a teljes Könyves-lakosság az utcán, ahogy az bombariadókor kell, s egyszer csak megjelenik Emma néni. Kilép a lakása felőli ajtón, lejön a lépcsőn, odasétál a kapuhoz és megkérdezi a maga utolérhetetlen stílusában, hogy mégis mi a fenét csinálunk mi kint az utcán. Egyszerre többen is kezdik neki magyarázni, hogy bombariadó van, jöjjön ki ő is. Ő csak ennyit mondott: "Ugyan, hagyjanak már ezzel a marhasággal!" Ránk legyintett és békésen visszaballagott a lakásába főzni. Ott találták a rendőrök meg a tűzszerészek is, amikor megjöttek, de nekik sem volt hajlandó kijönni az épületből.
Amikor nyugdíjba ment, és nem láttuk már a folyosón, a portán vagy a lakása környékén, az nagyon rossz volt. A kis gondnoki lakást most is mindenki úgy emlegeti, hogy Emma néni lakása. 
Mert az, sose lesz más. 
Utoljára tavaly szeptemberben járt bent az osztálytalálkozók hétvégéjén. Rábeszélték, hogy egy órára üljön be megint a portára, úgy, mint régen. Nagyon jó ötlet volt. Sorba álltak több korosztályból is a volt Könyves-diákok, hogy fotózkodjanak, vagy csak egy-két szót váltsanak vele. Jól volt látni, milyen boldoggá tette őt ez a délután.
Amikor nyugdíjba ment, szegényebb lett a Könyves.
Tegnap óta szegényebb a világ.

3 megjegyzés:

  1. :-(
    Amikor érettségiztem - nem mostanában volt - behozta tálcán a kávét a bizottságnak. Kínosan ügyelt rá, egy tanár se láthasson minket és jó sokáig tartson,míg mindenki szája íze szerinti lesz a frissítő.
    Nyugodjék békében!

    VálaszTörlés
  2. Sajnos nem ismerhettem, mert 1956 évben másodikos gimnazista voltam, s valószínű nem ő volt a portás. Úgy emlékszem, hogy Szűcs nevezetű volt a mi időnkben. Isten adjon neki békét! Bükk

    VálaszTörlés