Mai cipők régi cipőkre emlékeznek

A mai cipők

Egy naptári év során a világ több alkalommal is megemlékezik a II. világháborús népirtások áldozatairól.

Április 16. a zsidó holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja.

Idén a Könyvesben rendhagyó módon, installációval és egy rövid emlékbeszéddel tisztelegtünk több millió ártatlan áldozat emléke előtt.

Berecz Andrea tanárnő ötlete nyomán mai kinőtt, megunt cipőinket hordtuk össze az iskolába, hogy ma a lépcsőházban elmenve mellettük, rácsodálkozzunk és megdöbbenjünk az üres cipők egyértelmű és megrázó üzenetén.

 "A 2. világháború végnapjaiban 1944. október 15-én , a sikertelen kiugrási kísérlet végleg megpecsételte Magyarország sorsát. A Szálasi Ferenc vezette náci ideológiát képviselő Nyilaskeresztes Párt került hatalomra. A nyilas karhatalmisták még aznap este munkaszolgálatos zsidókat lőttek a Dunába a budapesti Lánchídnál és Margit hídnál. 

Ahogy meg is fogalmazták „a zsidókérdést végleg fel akarjuk számolni,a zsidósággal végleg le akarunk számolni”. E gondolat nevében többször is alkalmazták ezt a fajta kivégzést. A sorsukra váró ártatlan áldozatoknak állít méltóan szép emléket a Duna-parti cipősor. 

Az üres cipők nemcsak az ott pusztultak hiányára emlékeztetnek, hanem annak a közel félmillió magyarnak a tragédiájára figyelmeztetnek, akiket egy otromba ideológia rekesztett ki saját nemzetéből. 

Mi, szerencsés, békében felnőtt nemzedékek önként hagyjuk el cipőinket. Lecseréljük, ha kinőttük őket, ha elkoptak, ha kimentek a divatból. Ilyenkor eldobjuk őket. Most egy pillanatra álljunk meg, nézzünk végig a béke idejének üres cipőin és emlékezzünk a háborúban üressé lett cipőkre! 

Az emlékezés napja a mai nap. Április 16. 1944-ben ezen a napon kezdődött meg vidéki a zsidók gettókba költöztetése Északkelet-Magyarországon és a Kárpátalján. A példátlan gyorsasággal lezajlott gettósítás után mindössze néhány hét alatt, május közepe és július eleje között, a teljes vidéki zsidóságot Auschwitz-Birkenauba deportálták. A csekély számú munkaképesnek ítélt ember közül is csak kevesen élték túl a megpróbáltatásokat: a magyar vidék több százezres zsidóságából mindössze néhány tízezren tértek vissza. 

Az emlékezés kövei

A deportálás rányomta bélyegét az ország egész arculatára, társadalmára és gazdaságára. Teljesen átrendezte a zsidóság demográfiáját. A zsidóság hitközségei elpusztultak, a hagyományos zsidó kultúra legnagyobb része megsemmisült. Ezzel a nemzeti kultúránk is pótolhatatlan veszteséget szenvedett. 

A holokauszt görög eredetű szó; eredeti jelentése égő áldozat. Tágabb értelme: „ami a tűzben pusztul el”. Ez a szó a zsidóság tragédiájának megnevezéseként vált ismertté. A holokauszt annak a programnak a következménye, melynek célja a zsidóság teljes megsemmisítése volt. 

A holokausztnak nevezett tragikus és példátlan történelmi eseménysor, mindaz, ami a magyar és az európai zsidósággal a nácizmus éveiben történt, a józan gondolkodás számára mindmáig felfoghatatlan. A holokauszt a magyar történelemnek is része, nemzeti tragédiánk. 

A holokauszt emléknapja alkalmat ad arra, hogy felidézzük a múltat és emlékezzünk az áldozatokra."

(Elhangzott 2019. április 16-án, a Könyves Kálmán Gimnáziumban.)

A megemlékezést tervezte Berecz Andrea tanárnő,

a fenti szöveget Dobner Máté (9. D) olvasta fel.

"A múlttal nincs mit tenni, 

cipelnünk kell egyre növekvő súlyát, 

reménykedve, hogy nem roskadunk össze alatta."

(Matt Haig)