2018. október 6., szombat

Az aradi vértanúk napján

Őszi napnak mosolygása, 
Őszi rózsa hervadása, 
Őszi szélnek bús keserve 
Egy-egy könny a szentelt helyre, 
Hol megváltott - hősi áron - 
Becsületet, dicsőséget 
Az aradi tizenhárom. 
(Ady Endre)

"Kell lennie egy órának, egy percnek, melyben az emberi lélek, bármennyire le van is nyűgözve a hivatalos hazudozók és bíró által, megnyílik az örök, a rendíthetetlen igazság előtt. Nem hiába történik az, hogy eljönnek a hősök; s meghozzák az utolsó és fönséges áldozatot a haza oltárán, odadobván magukat aljas hatalmasságoknak! Ezek az emberek, bármennyire megpuhították is őket a fegyelem vasszigora s a bot ütései: szívökben a becsület és jog szent tiltakozását rejtik." (Teleki Sándor visszaemlékezése. Forrás itt.)

Október 6-án minden évben az 1849-ben Aradon kivégzett 13 honvédtábornokra 
és az ugyanezen a napon Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra emlékezünk.

A 13 tábornoknak azonban további sorstársai is voltak:
augusztus 22-én akasztották fel Aradon Ormai Norbert honvéd ezredest,
október 25-én végzeték ki Kazinczy Lajos honvéd ezredest,
1850. február 8-án a börtönben halt meg Lenkey János vezérőrnagy, 
február 19-én pedig akasztás általi halált halt Ludwik Hauk alezredes is.

A Könyvesben idén mécsesgyújtással és a nevek felolvasásával adóztunk emlékük előtt.



„Egy nagy és szép ügy hősi vértanúja, aki lelkét visszaadta Istennek, 
de emléked örökké élni fog sziveinkben, 
emléked élni fog 
az utolsó magyar 
legutolsó lélegzetvételéig.” 
(Teleki László)

(A Könyves megemlékezését dr. Baranyi Beatrix tanárnő és Winkler Ágnes tanárnő szervezte. 
A fotót Szabó Richárd, 11. C osztályos diákunk készítette.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése