Mata Hari halála

1917. október 15-én hajnalban a vincennes-i erdőben kivégezték Mata Harit, a világ legismertebb kémnőjét. A Hollandiában született nő egy rosszul sikerült házasság után 1905-től egzotikus táncosnőként dolgozott Európa különböző országaiban. 

"Mata Hari a táncon túl idővel keresett kurtizán lett, aki Oroszországtól Nagy-Britanniáig belépést nyert az előkelő arisztokraták, tisztek és politikusok legbelső köreibe, és szinte páratlan kapcsolati hálót épített ki. Szeretői közül a leghíresebb a német koronaherceg, Frigyes Vilmos volt, ő finanszírozta például az „indiai” táncosnő Távol-Kelethez illő fényűző életmódját is. Nem tudni, hogy az első világháború kitörése után valóban megpróbálták -e titkosszolgálati célokra felhasználni a művésznő kapcsolatait, mindenesetre Mata Harinak ez a gyanú lett a veszte. Miután holland állampolgár volt, a semleges állam alattvalójaként szabad mozgása volt a határokon keresztül, ezáltal a kémkedésre teljesen alkalmas volt – egyes történészek azt feltételezik, hogy Németország a H–21-es fedőnév alatt alkalmazta őt, a táncosnő Londonban pedig később arról vallott, hogy a franciák szolgálatában állt.  

Mata Hari gyakori utazásai mindenesetre gyanút ébresztettek az antant szövetségesekben, ezért 1916-ban a New Scotland Yard – Sir Basil Thomson vezetésével – őrizetbe vette őt Nagy-Britanniában. A táncosnő ezután hónapokig házi őrizetben élt a szigetországban, majd, amikor a párizsi Hotel Plaza Athénée-ben vendégeskedett, a franciák ismét foglyul ejtették. Mata Hari bűnösségére a gyanús utazásokon túl mindössze egy elfogott német rejtjeles üzenet utalt – ebben azt írta a madridi nagykövet, hogy a H–21-est elkapták a szövetségesek –, illetve egy üveg láthatatlan tinta, amit a nő szállodai szobájában találtak. A táncosnőt ezen bizonyítékok alapján egy – száz évre titkosított – hadbírósági eljárás során 1917. július 25-én halálra ítélték. [...]

Bár a franciák döntése alapján Mata Hari dossziéjának 2017-ig egy fiókban kellett volna porosodnia, a 41 évesen kivégzett táncosnő életrajzírója, Russel Warren Howe nyomására a hatóságok 1985-ben nyilvánossá tették az ügy aktáját. A kutatások mai állása szerint Mata Harit valószínűleg bűnbakként ítélték el, a per és a botrány révén Georges Ladoux, a francia titkosszolgálat vezetője feltehetően az 1916. évi súlyos frontvereségeket próbálta megindokolni a közvélemény számára. A bizonyítékok hiánya ellenére Mata Hari a történelem egyik továbbra is a történelem egyik legtitokzatosabb és legizgalmasabb nőalakja maradt, életrajzírói pedig máig szövik legendáját." (Forrás itt.)

Mata Hari kivégzése (A kép eredete vitatott, lehet, hogy egy 1920-as filmhez készült beállítást örökített meg.)