Folytatódik a múlt héten megkezdett kronológia.
Az október 28. és november 4. közötti eseményekből válogattunk nektek.
Íme!
OKTÓBER 28. VASÁRNAP
Hajnalban a szovjetek megtámadják a Corvin közi felkelőket, akik a támadást visszaverik.
14 órakor az új kormány leteszi az esküt.
Hegyeshalomnál lezárják a határátkelőhelyet.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa napirendre tűzi `A magyarországi helyzet`-et.
OKTÓBER 29. HÉTFŐ
A rádióban bejelentik, hogy másnap délután megkezdik a szovjet csapatok kivonását a magyar fővárosból. Megkezdődik a középületek szovjet őrségének magyar csapatokkal történő felváltása.
A Corvin közi felkelők vezetői megkezdik a környék csoportjainak egyesítését, 1000-1200 főre nő a szervezett felkelők létszáma.
OKTÓBER 30. KEDD
 |
| A Pártház az ostrom után |
7.20-kor a HM közli a rádióban, hogy folytatódik a szovjet erők kivonása Budapestről.
Az MDP Budapesti Pártbizottság Köztársaság téri épületénél tűzharc tör ki a felkelők és a pártház őrsége között.
14.30-kor a rádióban Nagy Imre az egypártrendszer megszüntetését, a koalíciós kormány létrejöttét jelenti be.
Újpesten nemzeti bizottság alakul.
Az Újpesti Nemzeti Bizottság fegyvereseket küld Mindszenty bíborosért.
OKTÓBER 31. SZERDA
A Kilián laktanyában megalakul a Forradalmi Karhatalmi Bizottság.
Dél körül befejeződik a szovjet csapatok kivonulása Budapestről.
Éjszaka újabb szovjet csapatok vonulnak be Magyarországra.
NOVEMBER 1. CSÜTÖRTÖK
A szovjet csapatok lezárják a magyar repülőtereket. A magyar kormány megtiltja a magyar hadseregnek az ellenállást. Nagy Imre visszautasítja a menekülés gondolatát.
Kijelentette, hogy az ország azonnal felmondja a Varsói Szerződést, és kihirdeti az ország semlegességét, amelynek szavatolásáért az ENSZ-hez, a négy nagyhatalomhoz fordul.
19 óra 50 perckor Nagy Imre miniszterelnök beszédet mond a rádióban:
"A magyar nemzeti kormány a magyar nép és a történelem előtt mély felelősségérzettől áthatva, a magyar nép millióinak osztatlan akaratát kifejezve kinyilvánítja a Magyar Népköztársaság semlegességét."
NOVEMBER 2. PÉNTEK
Az összetűzések gyakorlatilag az egész országban megszűnnek.
A Bosnyák tér és a Ferenciek tere között megindul a 7-es busz.
Nagy Imre többször is hivatalosan tiltakozik a szovjet csapatok beözönlése ellen.
Kinevezik a szovjet hadsereg kivonásának részleteiről tárgyaló magyar delegációt.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a magyar kérdés közgyűlésen történő megtárgyalása mellett foglal állást. November 4-re tűzik napirendre az ügyet.
NOVEMBER 3. SZOMBAT
A parlamentben délelőtt megkezdődnek a magyar-szovjet katonai tárgyalások a csapatkivonások részleteiről, a hősi emlékművek megóvásáról, az ünnepélyes búcsúztatásról.
A csepeli munkástanács és az Újpesti Forradalmi Bizottság a sztrájk beszüntetése mellett dönt.
Országosan előkészületek történnek a munka november 5-i, hétfői általános felvételére.
A szovjet csapatok lezárják az osztrák határt.
Este 10 órakor a magyar kormány katonai küldöttsége Maléter Pál honvédelmi miniszter vezetésével Tökölön, a Magyarországi Szovjet Haderők Főparancsnokságán folytatja a délelőtti tárgyalásokat. Éjféltájt Ivan Szerov tábornok, a szovjet KGB vezetője a tárgyalóteremben letartóztatja a magyar katonai küldöttséget.
NOVEMBER 4. VASÁRNAP
Hajnali 4 órakor általános szovjet támadás indul Budapest, a nagyobb városok és a fontosabb katonai objektumok ellen.
A főváros védői felveszik velük a harcot, jóllehet legtöbbjüket álmukban lepi meg a támadás.
5 óra 20 perckor Nagy Imre drámai hangú rádióbeszédet mond:
"Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével."
8 óra 7 perckor a rádió adása zene közben megszakad.
A túlerő láttán a Nagy Imre-kormány és a katonai vezetés nem kísérli meg a fegyveres ellenállást.
A szovjet csapatok - helyenként fegyveres harc után - a Magyar Néphadsereg valamennyi alakulatát lefegyverzik.
Budapesten a fegyveres ellenállást a megnövekedett létszámú felkelő csoportok (elsősorban a Corvin köz, a Kilián laktanya, Almássy tér, Széna tér, Pesterzsébet, Csepel) folytatják.
Az áldozatok száma aznap a fővárosban 135 fő.
1956. november 4-9. között ellenállásra felszólító rádióadások hangzanak el, de a forradalom és szabadságharc ügye már lényegében elbukott.
(Forrás: itt.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése