2025. október 9-e örökre beírta magát a magyar kultúra történetébe azzal, hogy Krasznahorkai László (1954-) ezen a napon nyerte el a létező (talán) legnagyobb irodalmi elismerést, a Nobel-díjat. A Svéd Akadémia indoklása szerint azokért „a lenyűgöző és látnoki műveiért [tüntették ki], amelyek az apokaliptikus terror közepette mutatják meg a művészet erejét”.
Krasznahorkai László 1954. január 5-én Gyulán született. Az érettségi megszerzéséig szülővárosában élt. Előbb jogot tanult Szegeden, majd diplomát az ELTE-BTK-n szerzett 1983-ban magyar- népművelő szakon. A rendszerváltás után több helyen (például Németországban, az USÁ-ban, Hollandiában, Kínában, Japánban) élt hosszabb-rövidebb ideig.
Első publikációja, a Tebenned hittem a Mozgó Világ folyóiratban jelent meg 1977-ben. 1985-ben adták ki első regényét Sátántangó címmel. Ez a mű egy azóta is gyarapodó munkásság első darabja. Prózájának és stílusának jellegzetes sajátossága a speciális, hosszú mondatok használata. Írói világának meghatározó eleme a válság különböző szempontú megközelítése és leírása. A Sátántangót számos sikeres kötet követte. Ezek között van például a Háború és Háború (1999), a Báró Wenckheim hazatér (2016), a Herscht 07769 (2022).
Krasznahorkai László 2015-ben a Nemzetközi Booker-díjat, 2004-ben Kossuth-díjat kapott. (Ezek a kitüntetések nem lehettek volna övéi a kisebb jelentőségűnek rangsoroltak megnyerése nélkül, melyek hosszú-hosszú évek kitartó munkájának eredményei. Nem feledkezhetünk meg a világ számos pontjáról származó értő olvasókról sem, akik nélkül elképzelhetetlen ez a siker.)
Sokakban merülhet fel a kérdés, melyik művével kezdje el a(z eddigi) Krasznahorkai-életmű megismerését.
Evidens választás a Sátántangó. A regény témája a tehetetlen és reményvesztett várakozás. A történet egy/a kelet- európai (kommunista) valóságban játszódik; egy nagyon rossz állapotban lévő telepen. A lakosok el akarnak menni innen (természetesen) egy jobb élet reményében, mégsem tesznek ezért semmit, ehelyett várják az egyfajta Messiást megtestesítő Irimiást és Petrinát. Amikor Irimiás megérkezik gyalog indulnak el… A regényből Tarr Béla rendezett, azóta kultikussá vált filmet 1994-ben.
.png)
A Báró Wenckheim hazatér 2016-ban vált olvashatóvá. Báró Wenckheim Buenos Airesből ékezik meg a Sátántangóban megismert világba, illetve inkább a korunkbeli Magyarországra. (A báró kastélya a debütáló regény egyik fontos helyszíne.) A Magvető Kiadó honlapján olvasható ismertető szerint: „Krasznahorkai László egész életművét összegző regénye apokalipszis és karnevál, érzékeny szatíra és dráma és tragikus zárlat, melyben mindenki megkapja a magáét: aki nevetni akar, nevethet, aki elérzékenyülni, az elérzékenyül. Előképe Gogol és Mikszáth, no meg az enciklopédikus Dante, aki e regény lapjain is feltűnik: szolnoki lakos, aki - fejben - erősen hasonlít a Dante nevű brazil balhátvédre.” ( Az idézet forrása: https://magveto.hu/konyvek/baro-wenckheim-hazater/139449504)
Legutóbbi regénye a Zsömle odavan (2024). Ebben a szövegben Krasznahorkai „visszatér a karneváli Magyarországra”. Hogy hogyan és miért tarthat igényt a magyar trónra a 91 éves Kada Józsi bácsi kiderül a groteszk és szatirikus regényből.
Legújabb, megjelenés előtt álló munkájának címe: A magyar nemzet biztonsága.
Krasznahorkai sikere és elismerése a magyar irodalom Ünnepe.
Az összefoglalóhoz felhasznált források:
https://hvg.hu/kultura/20251009_irodalmi-nobel-dij
https://www.youtube.com/watch?v=IEAe8XF-AXc&t=663s – a telex.hu beszélgetése a Nobel-díj odaítélésének másnapján
https://www.nobelprize.org/uploads/2025/10/1-2_3-68e78c8a032fe-scaled.jpg - az 2. portré forrása
https://hvg.hu/kultura/20251009_Nezze-meg-videon-ahogy-bejelentik-Krasznahorkai-Laszlo-irodalmi-Nobel-dijat
https://www.encyclopedia.com/arts/educational-magazines/krasznahorkai-laszlo-1954
https://magveto.hu/media/kiadok/szerzok/2025/26.jpg - az első portré forrása
A Sátántangó első kiadású címlapjának forrása: https://en.wikipedia.org/wiki/Satantango_%28novel%29#/media/File:S%C3%A1t%C3%A1ntang%C3%B3_(Krasznahorkai_L%C3%A1szl%C3%B3).png
A Báró Wenckheim hazatér címlapjának forrása: a Magvető Kiadó honlapja
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése