Évfordulóra készülődve 4.

Ma a forradalom jelképeiből válogattunk nektek.

Azoknak, akik ott voltak, bizonyára rengeteg emlék, pillanat, arckép  van a fejében. Mi most azok közül mutatunk meg párat, amelyek az utódoknak is jól felismerhető jelképek, vagy épp a világban vitték szét a hírét annak a 13 őszi napnak.

Az a bizonyos csizma

A forradalom legismertebb jelképe a lyukas háromszínű lobogó, ami az úgynevezett Rákosi-címer kivágásával született a forradalom első perceiben.

Október 23-án gyorsan követték egymást az események. Estére új közterület elnevezés is született: a Csizma tér. Így nevezte a pesti köznyelv a Felvonulási teret (ma Ötvenhatosok tere), miután ledöntötték a Sztálin.-szobrot, s annak csak egy csonkja, egy pár csizma maradt a talapzaton.

Pesti srácok a Corvin közben

Bár az 1956-os események kapcsán a mai napig sem lehet tudni az áldozatok pontos számát, az elesettek és a letartóztatottak sorsával foglalkozó kutatók mindegyike kiemeli, milyen sok volt közöttük a fiatal. Így válhattak nemzetközi szinten is 1956 szimbólumává a pesti srácok, a magyar szabadságharcosok.

A Time magazinnál "Év embere" a magyar szabadságharcos

A képen egy fiatal forradalmár látható
a Corvin közben, kezében a Molotov-koktéllal 

A 13 őszi nap szimbólumai között a fegyverek is szerepelnek: a géppisztollyal az utcákon rohanó férfiak és nők, az átvonuló tankok. És egy olyan fegyver, amit a szükség szül: a Molotov-koktél, ami a páncélosok ellen is hatásos, házi készítésű fegyver volt.

Mai válogatásunk végén a Magyarországon kívül publikált képek közül az egyik legismertebbet szeretnénk megmutatni nektek, és elmondanánk, ki is a lány a képen.

"A Billed Bladet című dán lap címlapjáról egy vörös hajú, szeplős, vattakabátos, 15 éves magyar lány nézett dacos büszkeséggel az olvasókra 1956 november 13-án. A kezében egy orosz dobtáras géppisztolyt tartott. Szeles Erika fotója bejárta az egész világsajtót. Sokan a magyar forradalom jelképeként tekintettek a képre, a bátorság és a remény szimbólumának tartották. Azt akkoriban az olvasók közül senki sem tudta, hogy a dán lap megjelenésekor Erika már nem élt. [...] November 7-én érte végzetes lövés, miközben vöröskeresztes karszalagban próbált sebesülteken segíteni a Blaha Lujza tér környékén. A nyakát találta el egy szovjet géppisztolyból leadott sorozat." (Forrás itt.)

Történetének részleteit egy dán újságíró 

több évtizeddel az események után kutatta fel és tárta a nagyvilág elé.