Csinszka

Múzsának lenni jó. (Biztosan...) Ha csak arra gondolok, mennyi szeretet, mennyi odaadás, mennyi elfogadás van abban, ha valaki elnevez valakit – ez már jó. Aztán, ha ez a név erősebb, mint az igazi, az pedig már az maga az örökkévalóság.

Csinszka. Ezt a nevet Ady Endre adta neki és ez a név szerepel Márffy Ödön által küldött, halálhírét bejelentő partecédulán. Született Boncza Berta.

Ady múzsája, Márffy modellje. Ez maradt Boncza Bertából. A versek és a festmények.

Ki volt Ő? Hogyan láthatjuk meg a költő és a festő által teremtett kép mögött az embert, a kamasz lányt, a nőt, az asszonyt? Hogyan vált érzékeny, kifinomult teremtéssé? Azzá, aki rabul ejtette Ady Endrét és Márffy Ödönt. Milyen volt Ő maga?

A Petőfi Irodalmi Múzeumban nyílt kiállításon ezekre az izgató kérdésekre kaphatunk választ.

Csinszka – múzsa és modell.

Nagyon szép kiállítás. Szövegek, versek, festmények és fotók. Nézzük meg azt, hogyan látták Őt Ők. 

És nézzük meg Csinszka tekintetét. 

És találjuk meg őt. 

Csinszkát.

Boncza Bertát.

(Mert a versekben inkább a költő mutatkozik meg általa…

Nagy és derűs kópéságom
Véletlen, napos mezében
Jobb szerettél volna látni?
Csupán egyszer látni engem:
Gondolod, hogy mindent láttál
S hitted-e, hogy szivig-láthatsz?
Minden vagyok, amit vártál,
Minden vagyok, amit nem sejtsz,
Minden vagyok, mi lehetnék.

S minden vagy, mi lehetséges,
Minden lehetsz, mire vágyok,
Talán semmi, talán Minden.)