2014. október 29., szerda

Könyvajánló (Mert olvasni jó...)





Khaled Hosseini
Khaled Hosseini Papírsárkányok

Khaled  Hosseini afgán születésű amerikai író, orvos. Az egyetem elvégzése után Kaliforniában helyezkedett el orvosként, bár az orvosi hivatást az „előre elrendezett házassághoz” hasonlítja. Három regényt publikált, amelyek közül 2003-as bemutatkozó regénye, a Papírsárkányok a legismertebb. Regényeinek mindegyike legalább részben Afganisztánban játszódik, afgán főszereplőkkel. A Papírsárkányok sikerét követően felhagyott az orvosi praxissal, és minden idejét az írásnak szentelte.
(Forrás itt.)
A Papírsárkányokat sokféleképpen írták már le különböző ismertető oldalakon: két fiú barátságának története, a modern Afganisztán története. A valóság azonban ennél jóval összetettebb. Valóban a hátteret Afganisztán történelme adja az 1960-as évektől kezdve a 2000-es évek elejéig. De ez csak a háttér. A lényeg az elbeszélő, aki történetesen egy pastu fiú. Az ő élettörténetét követhetjük végig a regény lapjain, az ő küzdelmét apja szeretetéért, saját maga elfogadásáért, a lelkiismeret-furdalás soha nem szűnő kínjával, az emberi kegyetlenséggel, gyávasággal, a nagy veszteségekkel és a még nagyobb találkozásokkal.
A regény végére az ember másként néz bizonyos tárgyakra (a papírsárkányokra, a gránátalmára vagy a csúzlira), és a fülében csengenek a történet visszatérő gondolatai.
Például, hogy
http://moly.hu/system/covers/big/covers_274339.jpg?1395473135"A lopás az egyetlen megbocsáthatatlan bűn. Ha megölsz valakit, ellopod az életét. Ellopod a felesége jogát arra, hogy férje legyen, a gyerekeitől elrabolod az apjukat. Ha hazudsz, ellopod valakinek az igazához való jogát. Ha csalsz, ellopod a becsületességhez való jogot. Nincs hitványabb dolog a lopásnál."

Vagy:
"Akinek nincs lelkiismerete, akiben nincs jóság, az szenvedni sem tud."

Illetve hogy:
"Az igazi megváltás [...] ha a bűntudat jóságot teremt."

A könyv különlegessége, hogy egy kevésbé ismert világba vezeti el az olvasókat, kicsit rálátásunk lesz a mű végére, mit is jelent Afganisztánban élni. Ám a díszlet mögött a történet maga a legalapvetőbb emberi kérdéseket boncolgatja: mit meg nem tenne az ember a szeretetért, mi a bűn, létezik-e megbocsátás / feloldozás, meg lehet-e menteni valakit a saját sorsától etc. A kérdések legtöbbjére a főszereplő megtalálja saját válaszát, de a regény végén mégsincs teljes feloldozás, megnyugvás. Gondolkozásra késztet: nekem mik a válaszaim ezekre az egyáltalán nem könnyű kérdésekre.
A regény szövege könnyen olvasható, de szembenézésre ösztönöz. A történet megrázó de felemelő is egyben. Személy szerint nekem a szerző másik kötete, az És a hegyek visszhangozzák címmel megjelent története jobban tetszett, de a Papírsárkányok is abba a csoportba tartozik, amit kár lett volna kihagyni. Szívből ajánlom mindenkinek, aki fogható egy kis gondolkodásra, önmagával szembenézésre.
(A regényből filmváltozat is készült. Erről itt olvashatsz.)

1 megjegyzés:

  1. Már olvastam Hosseinit, és biztosan ezt is el fogom olvasni. Az keltette fel az érdeklődésemet az ajánlásban, ami nagyon sok irodalmi alkotásban: a szeretetért, a mások által való elfogadásért, az önmagunk elfogadásáért folytatott küzdelem...De hiszen ez az életünk, nem?

    VálaszTörlés