színház, színházajánló

Színházba járni jó. Popfesztivál 40. Volt egyszer, réges rég egy előadás a Vígszínházban: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról címmel. A szépirodalmi alapot Déry Tibor műve szolgáltatta, melynek cselekménye az 1969-es altamonti fesztiválon játszódik. Ezek az évek (a hetvenes évek eleje) a Kádár-korszak puha diktatúrájának évei voltak; ez a kultúrában a három T időszakát jelentette. Ez a színpadi adaptáció a „tűrt” kategóriájába tartozott, a politika azt hitte: inkább elrettentő lesz mindaz, amit bemutat. Nem így lett. Presser Gábor zenéje, Adamis Anna dalszövegei és a színpadi cselekmény soha nem látott sikert hozott.  Ennek az előadásnak a 40. évfordulójára született meg a Popfesztivál új feldolgozása, Eszenyi Enikő rendezésében. A különös előadásban archív felvételek (fekete-fehér!)  

idézik meg az egykori előadások hangulatát és szereplőit, akik közül a két főszereplő – Almási Éva és Tahi-Tóth László, immár fehér hajjal –  a jubileumi színrevitelben is szerepet kapott.

Miről is szól a Popfesztivál? Egy hatalmas popfesztiválról, zenéről, alkoholról és drogról. Egy férfiról és egy nőről, akik menekülnek egymás elől és egymáshoz, keresik önmagukat és a szabadságot. Nem túl bonyolult. Vagy mégis?

A Popfesztivál 40 gyönyörű főhajtás egy hajdanvolt előadás előtt.

Érdemes szülőkkel, nagybácsikkal és nagynénikkel megnézni, akik nemcsak betéve tudják az összes dalát a darabnak, de biztosan számos érdekes történetük is van a korszakról, a saját fiatalságuk találkozásairól útvesztőiről, az elvesztett és megtalált boldogságról.

(Az én véleményem pedig sajnos nem objektív: a dalok változatlanul csodásak, a többi pedig ott van a fejemben…)