"250 évvel ezelőtt, 1764. január 7-én hajnalban támadta meg a Carato alezredes vezette császári
katonaság az erőszakos besorozás ellen fellázadó székelyeket Madéfalvánál. A
falu ostroma során körülbelül 200 – nagyrészt fegyvertelen – embert öltek
meg. Ez volt az úgynevezett madéfalvi veszedelem, mely során nemcsak
férfiak, de nők és gyermekek is a vérengzés áldozatául estek. [...]
A madéfalvi veszedelem nem maradt következmények nélkül: a
következő hetekben, hónapokban több ezren keltek útra a Székelyföldről a
Kárpátok túloldalán fekvő Moldvába, hogy a Török Birodalom fősége alatt
megmeneküljenek a katonai szolgálattól. Ahogy a székely nyelv mondja, a
kitelepülők „elcsángáltak” Erdélyből, ezért a későbbiekben csángóknak nevezték
azokat az emigránsokat, akik új otthonukat végül nem Moldvában, hanem attól
északabbra, Bukovina területén találták meg. Az újabb vándorlás arra vezethető
vissza, hogy a ma Romániához tartozó terület 1775-től Habsburg uralom alá
került, ezt követően pedig a tartomány magyar kormányzója, Hadik András gróf
intézkedett a moldvai székelyek áttelepítéséről, akik – például Istensegíts,
Hadikfalva és Józseffalva településeken – ma is jelentős magyar közösséget
képeznek."
(További részletek és forrás itt.)
 |
| A mádéfalvi veszedelem emlékműve |
Az 1764-es események megnevezésére a Sicvlidivm, azaz székelygyilkosság kifejezést is használják. Az elnevezés érdekessége, hogy ha a szóban szereplő római számokat összeadjuk, akkor 1764-et kapunk, ami a mádéfalvi veszedelem éve volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése