1358. május 15-én kezdett bele hatalmas munkájába Kálti Márk (bár személyét a kutatók egy része vitatja). Még ebben az évben el is készült a magyarok történetével. Ezt a kéziratot ma a Képes Krónika néven ismerjük.
Íme a szerző bevezető szavai:
"Az Úr 1358. esztendejében, áldozócsütörtök nyolcadába eső kedden
kezdtem el ezt a krónikát a magyarok régi és legújabb tetteiről,
származásáról és gyarapodásáról, győzelméről és merészségéről; különféle
régi krónikákból szedegettem össze, átvéve helyes megállapításaikat és
teljesen megcáfolva tévedéseiket. Az Úr nevében. Ámen."
Könyves Kálmán koronázása a Képes Krónikában |
A Képes Krónika kódexének keletkezési körülményeiről nem sokat tudunk,
tartalma alapján a királyi kancellária lehetett a készítés helyszíne.
1462-ben már Magyarországon volt, korábban francia, illetve szerb
területen lehetett. Ezután Bécsbe került, ezért a szakirodalom gyakran
nevezte Bécsi Képes Krónikának (Chronicon pictum Vindobonense), ahonnan
az 1932-es velencei egyezmény értelmében került az Országos Széchényi
Könyvtárba (Cod. Lat. 404.). A kódexet 39 kép, további 99
iniciáléba és 4 medallionba foglalt kép mellett ornamentális díszítések
is ékesítik. A miniátor személyének azonosítása nem egyszerű. A
magyarországi könyvfestészet irodalma a festőt Hertul fia Miklósban
látja, akinek okleveles említése először 1348-ból ismeretes. 1352-ben
keltezett diplomában gyermekkorától a királyt szolgáló "cymerarius"-ként
(címerfestő) szerepelt. Egyes képek azt bizonyítják, hogy készítőjük a
szöveghez képest sokkal több információval rendelkezett.
A Képes Krónika első díszes lapja, tetején I. (Nagy) Lajos király korabeli ábrázolása |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése