2013. április 28., vasárnap

Heyerdahl és a Kon-Tiki

Kon-Tiki volt a neve annak a tutajnak, amelyet Thor Heyerdahl norvég néprajzkutató és felfedező épített és használt 1947-es expedíciója során. Az utazással Heyerdahl a gyakorlatban bizonyította, hogy a történelem előtti időkben, „primitív” eszközökkel is lehetséges volt átkelni a Csendes-óceánon, Dél-Amerikából Polinéziába. A tudósok korábban sok elméleti vitát folytattak arról, hogy Polinéziát lehetséges volt-e Dél-Amerikai felől elérni, illetve benépesíteni.
 Az uralkodó elméletek szerint: A rendelkezésre álló balsafa magába szívja a vizet, ezért időről időre ki kell szárítani a napon, vagyis csak partmenti hajózásnál alkalmazható. Egy tutaj tengerszinthez képest alacsony fedélzete nem nyújt elegendő védelmet a rajta lévő legénység és rakomány számára. A tutaj összeerősítéséhez használt háncs a tengervízben szétmállik, illetve a súrlódástól elkopik, aminek következtében a tutaj szétesik. Több ezer kilométeres távolságon nem lehetséges elnavigálni egy kicsiny szigethez.
http://dcmworld.com/distribution/wp-content/gallery/kon-tiki-galerie-final/kontiki_pressemotiv_16.jpg
Úton a Kon-Tiki
Az expedíció a további elméleti vitákat feleslegessé tette, látványosan bizonyítva azok téves voltát. Heyerdahl elmélete szerint Polinézia (ill. annak jelentős területei, népcsoportjai) az inkák előtti Dél-Amerikából települtek be. Az elmélet a mai napig vitatott, azonban ellenzőinek legfőbb érvét (az adott technológiai színvonalon nem volt lehetséges óceánjáró tengeri járművek készítése) Heyerdahl látványosan cáfolta meg. Jelenlegi ismereteink szerint azonban az áttelepülés - ha egyáltalán megtörtént - semmiképpen nem volt annyira tömeges, mint azt Heyerdahl feltételezte volt. A tutaj neve, Kon-Tiki az inka Napisten, Virakocsa nevének egy régi formája. Az expedícióról Heyerdahl azonos címmel rendkívül sikeres könyvet is írt, amely alapján 1951-ben Oscar-díjas film is készült. Az expedíció Peruban kezdődött, ahol spanyol hódítás-korabeli képi ábrázolások és dél-amerikai őslakosok szájhagyománya alapján Heyerdahl és 5 társa megépítette a balsafa tutajt. 1947. április 28-án indultak Callao kikötőjéből, és 101 napos utazás után érkeztek meg augusztus 7-én a Tuamotu-szigetcsoporthoz tartozó Raroia korallszigetre. Az út kb. 8000 km-e során bebizonyosodott, hogy a tutaj és az alkalmazott ősi módszerek sokkalta tengerállóbbak, mint azt a tengerészeti szakértők hitték. Az expedíció számos megfigyeléssel, tudományos eredménnyel gazdagította ismereteinket, több addig nem ismert hal- és állatfajt azonosítottak, valamint főképp az amerikai hadsereg számára teszteltek tengeri túlélő-felszereléseket és élelmiszereket. Az expedíció rávilágított a természeti népek „primitív” technológiáinak hatékonyságára, népszerűvé, kalandosan vonzóvá tette a néprajzot, mint tudományt. A könyv a tudományos ismeretterjesztés egyik meghatározó műve lett, 70 nyelvre fordították le. A Kon-Tiki Oslóban, a Kon-Tiki Múzeumban tekinthető meg. 1950-es megnyitása óta 15 millióan látták.
Heyerdahl a Kon-Tikin
 Heyerdahl erről az expedícióról írt könyve magyarul Tutajjal a Csendes-óceánon címmel jelent meg.
További műveiről és utazásairól ezeken a linkeken olvashatsz:

2 megjegyzés:

  1. Fantasztikus utazás lehetett. Ilyenkor sosem tudom eldönteni: szeretném-e kipróbálni? Merném-e? Azt meg végképp nem tudom: ez maga a nyugalom? (No stress?) Vagy éppen csupa adrenalin-bomba?

    VálaszTörlés
  2. Én azt hiszem tudom a választ: nincs az pénz, amiért belevágnék. De minden tiszteletem a bátraké (vagy megszállottaké?), akik nélkül fele ennyit sem tudnánk a világról, múltról, jelenről miegymásról.

    VálaszTörlés