Irodalmi születésnapok

Az európai és a magyar irodalom kiválóságai közül 

több alkotónak is ma emlékezhetünk meg születésnapjáról.

1759-ben ezen a napon született Robert Burns,skót költő és dalszerző. A romantika egyik legismertebb alakja volt, s a 19-20. században skót nemzeti ikonnak számított. (Erre a megbecsültségre részben angol melléknevei is utalnak: pl. Rabbie Burns, Scotland's favourite son, the Ploughman Poet, Robden of Solway Firth, the Bard of Ayrshire, The Bard.) Művei skót és angol nyelven is megjelentek. 

Nálunk talán a John Anderson című verse a leismertebb.

(Íme a vers. Vagy meghallgatható megzenésítve is.)

 (Burns versei megjelentek magyarul is: itt olvashatók. Eredeti nyelven pedig itt.)

1826-ban ezen a napon született Gyulai Pál, irodalomtörténész, költő, író, prózaíró, egyetemi tanár, műkritikus. Irodalmi munkásságának mai napig legismertebb alkotása az Egy régi urvarház utolsó gazdája című kisregénye. Irodalomtörténeti szempontból kritikusi munkája legalább annyira meghatározó mint prózai vagy lírai alkotásai. Kemény hangon bírált, de (kevés kivétellel) összes észrevételét igazolta az utókor.

"[...] túlélte ellenfeleit. Vajdát nem értette, Vajda túl frissen őrizte mindvégig 1848 szellemét. De Vajda sohasem volt jelen az élő irodalomban, csak halála után fedezték fel jelentőségét. Harcos ellenfelei, Reviczky, Komjáthy, Zilahy Károly egymás után fiatalon meghaltak. Azok a nagyok, akiknek nagyságát hirdette - Petőfi, Arany, Katona József -, maradandó értékeknek bizonyultak. Így az aggastyán Gyulaiban a még ifjabb nemzedékek már a nagy felismerőt és a rendíthetetlen harcost vették tudomásul. A Nyugat kritikusai - Ignotus, Hatvany - már az ő tanítványainak vallották magukat, Ady nagy hatású versben gyászolta halálát. A konzervatív kritikus a haladó irodalom tanítómestere lett, és aki újra felfedezi szépirodalmi munkásságát, az mind újra megállapítja, hogy realista irodalmunk-költészetünk jelentékeny alakja volt. Ezért oly nehéz bármily jelzővel jellemezni."

 (Hegedűs Géza: Magyar irodalom arcképcsarnok. Forrás itt.)

1900-ban ezen a napon született Fekete István író, aki Jókai Mór mellett minden idők legolvasottabb magyar írójának számít. Barátjával, Csathó Kálmánnal együtt az „erdész-vadász irodalom” legismertebb művelője.Külföldön tíz nyelven, 12 országban, 45 kiadásban jelentek meg könyvei. Legelső műve, A koppányi aga testamentuma 1937-ben az Országos Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság regénypályázatán első díjat nyert.

" Hiányzik a csend, ami minden mögött van, hiányzik a távolság és az idő lassú ballagása, hiányoznak a hajnalok és az esték, hiányoznak a vasárnapok és a hétköznapok, hiányzik az egész rét - mert hiányzik az emberekből s a világból a béke."

 "Néztem az embereket, akik vagy nagyon hangosak voltak, vagy nagyon csendesek. A nagyon hangosak minden szavában az volt, hogy itt minden az övék, s a nagyon csendesek emésztő némaságában is az volt, hogy itt minden az övék, mert a hallgatásuk nagyobb volt, mint minden kiáltás. "

(Őszi számadás - Fekete István füveskönyve)