1776-ban ezen a napon született Ernst Theodore Amadeus Hoffmann,
német író, komponista, zenekritikus, karmester, jogász, grafikus és karikaturista.
"Amikor ő - amúgy mellékesen, önmaga mulattatására - kisebb-nagyobb prózai
történeteket írt, még kezdeténél tartott a német romantika. A német klasszicizmus
fénykorát élte. Hoffmann Goethe és Schiller kortársa volt. A romantika irodalomban,
zenében, képzőművészetben csak a következő nemzedékekben bontakozott ki
világdivattá. De a nemzetközi irodalmi közvélemény szerint az egész nagy hatású
német romantikának Hoffmann volt a legnagyobb, és a nagy idők múltával is legélőbb
prózaírója. [...] Hoffmann meséi és mesenovellái a csapongó képzelet és az emberi jellemek
sokféleségének, olykor a reális társadalom helyzeteinek látványos keverése.
[...] Néhány meséje hamar bekerült a múlhatatlan olvasmányok sorába. Ilyen
mindenekelőtt a >>Diótörő és egérkirály<< című álomtörténet. Egy
beteg kisfiú lázálma a házban elszaporodott egerek és a játék ólomkatonák
között. Hőse a >>Dióherceg<<, a csattogó állkapcsú, dióhéjat szétharapó
diótörő, aki életre kelve parancsnoka lesz a házőrző játékkatonáknak. Ebből a
halhatatlan meséből készült Csajkovszkij híres >>Diótörő<< című
balettje. - Másik ilyen nevezetes mese a beszélő babáról szól, akit egy fiatalember
valódi szép leánynak néz. Ebből lett Delibes >>Coppélia<<-ja és
Offenbach >>Hoffmann meséi<<-nek első meséje a beszélő-éneklő
babáról. [...]
Hoffmann meséi és meseszerű elbeszélései akár hátborzongatóak, akár humorosak,
mindig meglepőek és mindig szórakoztatóak. A romantika legmaradandóbb erénye, az
érdekesség ugyanúgy hozzátartozik ehhez az életműhöz, mint a lelket
gyönyörködtető szépség. A romantikusokat lehet különbözőképpen megítélni. De
E. T. Hoffmannt nem lehet nem szeretni."
(László Zoltán, forrás: itt.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése