Károly napján

Január 28-a bővelkedik történelmi, irodalmi, művészettörténeti és tudományos évfordulókban. 

Az alábbiakban ezekből válogatunk.

814-ben ezen a napon halt meg Nagy Károly császár, a Frank Birodalom legnagyobb uralkodója, a szászok legyőzője, az aacheni királyi kápolna építtetője.

1077-ben ezen a napon járult Canossa várához a vezeklőruhába öltözött IV. Henrik, a kiátkozott német-római császár, hogy feloldozást nyerjen VII. Gergely pápától. A Canossa-járásnak nevezett esemény az invesztitúra küzdelmek egyik legfontosabb eseménye volt.

 1790-ben a haldokló II. József ezen napon három kivételében összes korábbi rendeletét visszavonta. (Ez volt a nevezetes tollvonás.) A jobbágyrendeletet, a türelmi rendeletet és az alsó papságról szóló rendeletét érvényben hagyta. 

1805-ben ezen a napon hunyt el Csokonai Vitéz Mihály, a felvilágosodás korának egyik legnagyobb magyar költője.

1830-ban ezen a napon jelent meg először Széchenyi István  Hitel című munkája.

1844-ben ezen a napon született Benczúr Gyula, a 19. századi magyar akadémikus történeti festészet egyik jelentős alakja, az MTA t. tagja.

Egyik legismertebb képe: Hunyadi László búcsúja

 1876-ban ezen a napon hunyt el Deák Ferenc, a haza bölcse, a nemzet prókátora, az első felelős magyar  minisztérium igazságügy minisztere, a passzív ellenállás szimbolikus alakja, a kiegyezés létrejöttének legfontosabb szereplője. Február 3-i temetése előtt írta Jókai Mór róla:

"Deák Ferenc három nemzedéknek volt világossága. Nagy államférfiak többnyire le szoktak tűnni kortársaik elmúltával, a nemzedékkel együtt, melynek koreszméit képviselték – ő az egymásra következő nemzedékeknek folyton vezére maradt, s az előhaladó kor csak nagyságát növelte. Ő pedig mindvégig ugyanaz maradt; a bölcsesség, hűség, szabadelvűség, honszerelem – Magyarországon. [...] Hányszor oldotta meg keserű harcainkat az ő bölcs és minden oldalra szelídítő felszólalása! Mert azt a roppant nagy hatalmat, melyet eszének, tudományának, népszerűségének, szónoki erejének és jellemének óriási fölényében bírt, úgy tudta használni mindig, hogy azáltal meggyőzve igen, de megverve nem érezte magát soha senki." (Jókai Mór: Életemből. Forrás: itt.)

 

1905-ben ezen a napon született Kulin György, magyar csillagász, számos kisbolygó és egy üstökös felfedezője, a csillagászat fáradhatatlan népszerűsítője, aki 1950 januárjában Újpesten szerzett óraadói tanári állást a Könyves Kálmán Gimnáziumban, ahol csillagászati szakkört szervezett.  Vezetésével 1950 és 1954 között felépült az iskola tetején a mai Kulin-csillagda.

A gimnázium épülete a csillagvizsgálóval