Kiállításra járni jó

Art deco, Magyar Nemzeti Galéria

A művészetek az élet és önmagunk megismerésének legjobb eszközei. A művészet a valóságnak tart tükörképet vagy arra reflektál. 

Ez a kiállítás különösen izgalmas párhuzamokat kínál.

Az art deco a 20. század húszas éveinek stílusa.

Azok a húszas évek az első világháborút és a spanyolnátha-járványt követték. 

Az art deco kifejezés 1925-ben jelenik meg először a párizsi Modern nemzetközi iparművészeti és iparmű-kiállításon (L’exposition internationale des Arts Décoratifs et industriels modernes), de a 10-es években már jelen van, és a harmincas évékig hat. 

Nos, hogyan reflektál ez a stílus arra a korszakra? 

Talán, nem is igazán stílus ez, hanem világlátás, ízlés, a kultúrához való viszonyulás. No és a fogyasztáshoz.

Alapvetően eklektikus: formanyelvében ott találjuk a század eleji kubizmus, expresszionizmus, futurizmus jegyeit. De felbukkannak az orientalizmus és a szecesszió jellegzetességei is. 

És természetesen hatnak rá a 20. század meghatározó újdonságai: a fotó és a film. 

Az art deco legismertebb területe a plakátművészet.

Pompával, csillogással, eleganciával, luxussal és szépséggel hív fogyasztásra, szórakozásra, vagy csak az élet élvezetére. Professzionális módon, mint ahogy erről az is tanúskodik, hogy kidolgozták a „plakátkészítés tízparancsolatát is...

Ez a plakát miközben egy kiállításra hív, kultúra-fogyasztásra ösztönöz, megmutatja Budapestet, a világvárost, a modern, karcsú nőt, a 20. század komplexitását.

Természetesen lehengerlő hatásra törekedtek – mi másra?– : látványos csillogással, az erotika csábításával, az egzotikum varázslatosságával...

Tehették ezt azért is, mert a 20. század elején, az első világháborút követően megváltozott a nők szerepe és így ábrázolása is. A középosztálybeli nők gyakrabban vállaltak munkát, fesztelenebbül mozogtak a nyilvánosság előtt, nem viseltek többé fűzőt, bátrabban sminkeltek, sőt, hajukat is rövidre, úgynevezett „garçonne” fazonra vágatva viselték. Rövidebbek lettek a szoknyák, s a női test láthatóbba vált. S ezek a nők már figyeltek arra is, hogy (még)szebbek legyenek: sportoltak, egészségesebben táplálkoztak.

Nos, 100 évvel később mit mond nekünk az art deco? Mindenkinek mást, nyilván. De talán azt, hogy ha a világ csúf, akkor ezt ne engedjük eluralkodni, találjunk rá a szépségre bárhol, bármiben.

És főleg: