1823. január 22-én fejezte be Kölcsey Himnusz című versének végleges változatát, ezt ismerjük ma is. A vers csak több év után, 1828 decemberben, a Kisfaludy Károly által szerkesztett Aurórában, majd 1832-ben a gyűjteményes Kölcsey verseskötetben jelent meg.
Ma január 22. a magyar kultúra napja.
A vers szövegét 1844-ben egy pályázati felhívásra zenésítette meg Erkel Ferenc, aki a dallam keletkezésére később így emlékezett vissza egy anekdota szerint:
„Csend van. Ülők és gondolkodok: hát hogy is kellene azt a himnuszt megcsinálni? Elém teszem a szöveget. Olvasom. Megint gondolkodok. És amint így elgondolkozom, eszembe jut az én első mesteremnek a szava, aki Pozsonyban tanított. Azt mondta: fiam, mikor valami szent zenét komponálsz, mindig a harangok szava jusson először eszedbe. És ott a szoba csöndességében megzendülnek az én fülemben a pozsonyi harangok. Áhítat száll meg. A kezemet a zongorára teszem és hang-hang után olvad. Egy óra sem telik belé, megvan a himnusz...” (Gárdonyi Géza, Erkel emlékkönyv. 1910.)
 |
| Himnusz-szobor Budakeszin ( V. Majzik Mária alkotása) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése