 |
1849. október 25-én kivégezték Aradon Kazinczy Lajost, egykori huszár főhadnagyot, aki a szabadságharc egyik ezredese volt. A fennmaradt jegyzőkönyvek szerint az október 13-án hozott ítélet kimondta:
"Kazinczy Lajos vádlott bűnös felségsértés bűntettében, és bárhol található minden ingó
és ingatlan vagyonának elvesztése mellett lőpor és golyó általi
halállal büntetendő". (Forrás itt.)
Kazinczi és alsóregmeczi Kazinczy Lajos Kazinczy Ferenc és felesége, gróf Török Sophie legkisebb fia volt. Apja halála (1831) után gróf Teleki József vállalta taníttatását és egy kadétiskolában helyeztette el. Később anyagi körülményei miatt kénytelen volt lemondani tiszti rangjáról.
1848
tavaszán jelentkezett a szerveződő honvédségbe. Augusztus végéig részt
vett a délvidéki harcokban, majd főhadnagyi, később századosi rangot kapott. Az április 19-ei nagysallói ütközet után helytállásáért megkapta a Magyar Katonai Érdemrend III. osztályát, majd április 30-ától hadosztályparancsnoki beosztást kapott. Május végétől ezredesként a komáromi várőrség mozgóvá szervezett részének parancsnoka volt. A szabadságharc utolsó időszakában Bem erdélyi seregeihez csatlakozott.
A világosi fegyverletétel hírére az erdélyi hadsereg hozzá csatlakozott maradványaival augusztus 24-én Zsibónál Grotenhjelm orosz tábornok csapatai előtt letette a fegyvert. Az oroszok átadták Eduard Clamm-Gallas altábornagy császári csapatainak és az aradi haditörvényszék elé került. A tizenhárom aradi vértanú
kivégzésének napján már folyt ellene a bírósági tárgyalás. A Carl Ernst
törzshadbíró által vezetett bíróság úgy vélte, hogy a Kazinczy mellett
szóló tények – nem volt tábornok, csak egy napig volt hadtestparancsnok
és előnyös harcászati helyzetben tette le a fegyvert – csak kegyelmi
úton vehetők figyelembe, ezért teljes vagyonelkobzásra és golyó általi
halálra ítélte. Az ítéletet Haynau jóváhagyta, és október 25-én Kazinczyt az aradi vár sáncárkában agyonlőtték. Kivégzésekor néhány nappal múlt huszonkilenc éves.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése