194 éve ezen a napon született Jean Bernard Léon Foucault, francia fizikus.
Legismertebb kísérletét 1851-ben, a párizsi Panthéonban végezte el, amikor egy inga segítségével bizonyította a Föld forgását.
Foucault kísérletét a 19. században mindössze két alkalommal tudták megismételni: először Groningenben, majd Szombathelyen. Ez utóbbi kísérletet 2010 októberében újra elvégezték a szombathelyi székesegyházban.
2011 februárjában a Könyves téli táborának egyik legemlékezetesebb pillanata volt, amikor szemtanúi lehettünk ennek a kísérletnek (szintén Szombathelyen). A kísérlet megismétléséről készített kisfilm megtekinthető itt.
 | |
| Az eredeti Foucault-inga |
Az eredeti szerkezet a párizsi Musee des arts et metiers-ben volt látható 2010. április 6-ig,
amikor az ingát tartó drót elszakadt, és a szerkezet helyrehozhatatlan
károkat szenvedett.
 |
| A kísérlet megismétlése a Könyves téli táborában (Buda Tibor fotója) |
1988-ban Umbert Eco A Foucault-inga címen megjelent könyvében ez olvasható:
"A föld forog, de az a pont, amelybe a huzal kapaszkodik, a világegyetem egyetlen szilárd pontja.
Tehát nem is a földet fürkésztem én, inkább felfelé néztem, oda, ahol az abszolút mozdulatlanság misztériuma zajlott. Azt mondta nekem az Inga, hogy minden mozog, a földgolyó, a naprendszer, a csillagködök, a fekete lyukak és a nagy kozmikus kisugárzás valamennyi ivadéka az első eonoktól a legsűrűbb anyagkulimászig, de egyetlenegy pont megmaradt alapnak, saroknak, eszményi támasznak, engedve, hadd forogjon az univerzum önmaga körül. És én most részese vagyok ennek a magasztos kísérletnek, bár magam is együtt mozgok mindennel és a mindenséggel; mégis, megpillanthatom Azt, a Moccanatlant, a Sziklát, a Biztosítékot, a fényességes ködpárát, amely nem test, nincs képe, alakja, súlya, mennyisége vagy minősége, és nem lát, nem hall, s nem is tárgya érzéki tapasztalatnak, nincs helye, nincs ideje, nincs térben, nem lélek, értelem, képzelet, vélekedés, szám, rend, mérték, lényeg, örökkévalóság, nem sötétség és nem is fény, nem tévedés és nem is igazság." (Európa Kiadó, 1992, 11. oldal)
Tehát nem is a földet fürkésztem én, inkább felfelé néztem, oda, ahol az abszolút mozdulatlanság misztériuma zajlott. Azt mondta nekem az Inga, hogy minden mozog, a földgolyó, a naprendszer, a csillagködök, a fekete lyukak és a nagy kozmikus kisugárzás valamennyi ivadéka az első eonoktól a legsűrűbb anyagkulimászig, de egyetlenegy pont megmaradt alapnak, saroknak, eszményi támasznak, engedve, hadd forogjon az univerzum önmaga körül. És én most részese vagyok ennek a magasztos kísérletnek, bár magam is együtt mozgok mindennel és a mindenséggel; mégis, megpillanthatom Azt, a Moccanatlant, a Sziklát, a Biztosítékot, a fényességes ködpárát, amely nem test, nincs képe, alakja, súlya, mennyisége vagy minősége, és nem lát, nem hall, s nem is tárgya érzéki tapasztalatnak, nincs helye, nincs ideje, nincs térben, nem lélek, értelem, képzelet, vélekedés, szám, rend, mérték, lényeg, örökkévalóság, nem sötétség és nem is fény, nem tévedés és nem is igazság." (Európa Kiadó, 1992, 11. oldal)
Foucault szerepel azon 72 francia tudós között, akiknek a nevét Gustave Eiffel a torony különböző homlokzataira vésette - ezzel tisztelegve nagyságuk előtt.
VálaszTörlésJé, ezt nem is tudtam! Eddig... :D
VálaszTörlés