Május 8-a a Nemzetközi Vöröskereszt (International Committee of the Red Cross) napja, mivel alapítója, Jean Henry Dunant svájci üzletember ezen a napon született 1828-ban.
A Vöröskereszt gondolata a olasz-osztrák háború idején született. 1859-ben zajlott le a solferinói csata.
Az akkori korszak legvéresebb harcának mondott csatája során több mint
40 ezer sebesült vagy halott katonát hagytak a csatamezőn. Henry Dunant
elborzadt a látottakon; üzleti útját megszakítva a helyi asszonyok
segítségével próbált meg segíteni a sebesülteken. Az itt tapasztaltak alapján írta meg Solferinói emlék című munkáját. A sebesültek szenvedései látva Dunant kidolgozott egy javaslatot:
minden országban létre kellene hozni egy segélyszervezetet, amely olyan
önkéntesekből áll, akik háború idején a sebesülteket ápolják, és
nemzetközi egyezményt kellene kötni a harcmezőn maradt sebesültek,
valamint ápolóik védelméről olyan módon, hogy részükre semleges státuszt
biztosítanak.
Ennek nyomán 1863-ban megalakul a Vöröskereszt. Februárban jött létre
az Ötök Bizottsága (Dunant is tagja volt), mely a mai ICRC
(Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának) az előde. (Akkori neve:
Sebesülteket Segélyező Nemzetközi Bizottság volt.) A vörös kereszt lett a
szervezet jelképe, mely a svájci zászló inverze és 1863-ban egy
nemzetközi konferencia fogadta el. A következő fontos esemény a Genfi Egyezmény létrejötte (1864). Az
alapítók kezdeményezésére diplomáciai konferenciát rendeztek Genfben
1864. augusztus 8-28. között, melyen 16 ország vett részt. 1864.
augusztus 22-én aláírták a harctéren megsebesült katonák körülményeinek
javítására vonatkozó Genfi Egyezményt. A mostani 4. Genfi Egyezmény a
Nemzetközi Humanitárius Jog alapjait képezi.
Dunant 1860 körül |
Az első genfi egyezmény szövege (1864) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése