A cirill ábécé napja

A cirill írás napja május 24-én van. Ezen a napon a moszkvai Kreml közelében lévő Szlavjanszkaja téri Cirill és Metód emlékmű tövében virágokat helyeznek el, és a templomokban istentiszteleteket tartanak. Bulgáriában május 24. nemzeti ünnep, munkaszüneti nap.

A 9. században élt Cirill és Metód (testvérek voltak és misszonárius szerzetesek), akik kidolgoztak a szláv nyelvek írására egy ábécét, ez azonban nem a cirill, hanem a glagolita volt. (Az vitatott, hogy a betűket teljességgel maguk találták-e ki, vagy az írásnak volt már előzménye.) A glagolita azonban csak korlátozott szerepet tudott kivívni magának, csak a 9. század második felében használták szélesebb körben, kiszorította a latin és a cirill írás. Néhány elszigetelt helyen élt tovább, legtovább Dalmáciában, egészen a 15. századig. Az azonban igaz, hogy a cirill írást a misszionárius Cirill tiszteletére nevezték el. Az ő tanítványai ugyanis hamar átálltak a cirillre. Az cirill ábécé a 9. században jött létre, amikor a szláv nyelvjárások még nem távolodtak el egymástól annyira, hogy önálló szláv nyelvekről beszélhessünk (bár már megjelent a mai szláv nyelvek néhány sajátos jellegzetessége). A cirill ábécé nem is a mai Oroszország területén fejlődött ki, hanem Szaloniki környékén, az első bolgár birodalomban. A cirill írás kezdetben nem volt más, mint nagybetűs görög írás. Mivel a korszakban az írnokok amúgy is több görög szöveggel kerültek kapcsolatba, mint szlávval, számukra egyszerűbb volt a szláv szöveget is a jól ismert görög betűkkel írni. A görögből hiányzó hangok jelölésére új betűket fejlesztettek ki. Később a cirill már önálló utakon fejlődött, így ma jelentősen eltér a görög írástól is, bár hasonlóságuk azért felismerhető. A betűk formája azonban jelentősen közeledett a latin betűkéhez: ez elsősorban Nagy Péter orosz cár reformjának köszönhető: ennek sok elemét átvették más nyelvek cirill ábécéi is. (Forrás és további érdekességek itt.)

A glagolita ábécé

Orosz kézírásos ábécé a 19. századból