Egy új galaxis születése

A hagyomány szerint 1455-ben ezen a napon kezdett bele Johannes Guttenberg ún. 42 soros Bibliájának nyomtatásába. Ez a dátum egyben a Guttenberg-galaxis születésének napja is. A Guttenberg-galaxis kifejezés az emberi kultúrtörténetnek arra a szakaszára utal, melyben a könyv, mint ismeretközlő közeg kiemelkedő szerephez jut(ott). 

Gratia sit tibi et gloria magnoperose Johannes,

Essemus sine te alii, non qui sumus.

Hála, dicsőség jár teneked, nagyművű Johannes,

Nélküled másmilyenek lennénk, mint ma vagyunk.

A 42 soros Biblia (mely az egy oldalon lévő soros számáról kapta nevét) 641 lapot tartalmaz, és minden oldal kéthasábosan van szedve. Mára mindössze 31 példány maradt fenn belőle (valószínű, hogy 100 példánynál többet nem is nyomtak belőle). Ebből 10 példány pergamenre, 21 példány papirosra van nyomva. A nyomás után a mű még nem volt befejezve, mert a szándékosan üresen hagyott felületeket be kellett rajzolni iniciálékkal és ornamentikával. Végül pedig a könyvkötő kezébe került bekötésre. 

Egy oldal a 42 soros Bibliából

Gutenberg jelentősége nem abban rejlik, hogy a fémből készült mozgatható betűmintákat használta, hanem abban, hogy a modern könyvnyomtatáshoz szükséges négy alapvető összetevőt: a mozgatható betűmintát, a nyomógépet, a megfelelő nyomdafestéket és a papírt egy gyártási folyamatban tudta összehangolni. Ezek közül a papír volt az egyetlen, amit készen kapott, a többit maga alkotta, tökéletesítette. Gutenberg a nyomtatás alkotóelemeinek összekapcsolásával így a gyártásnak egy hatékony rendszerét alakította ki, ezáltal a könyvnyomtatás tömegtermelési folyamattá vált. Egy nyomtatott könyv hatása ugyanis nem különbözik egy kézzel írott társától. A könyvnyomtatás fölénye a tömegtermelésben van, és Gutenberg találmányának fontossága ebben mutatkozik meg. Összehasonlításképpen: az 1450-es évek végén a 42 soros Bibliát a kézzel készített kódexekhez képest fele áron tudták értékesíteni, úgy, hogy abból még hasznuk is származott.

Bár a könyvnyomtatás valóban elérhetővé tette az írott műveket a tömegek számára is, nem mindenki tudott megbarátkozni az új technológiával. A legenda szerint például Mátyás király a kézzel készített köteteket sokkal szebbnek tartotta a nyomtatottaknál. Corvináit elnézve, meg lehet őt érteni.