Istenek és démonok királysága. Mezopotámia Kr. e. 1000-500 címmel nyílt nagyszabású kiállítás a Szépművészeti Múzeumban október elején. A kiállítás anyagát több európai múzeumból kölcsönözték a múzeum munkatársai, így állt össze az az egyedülálló gyűjtemény, melyet február 2-ig lehet megtekinteni.
Sohasem kis vállalkozás, ha valaki Mezopotámia világát akarja bemutatni, egyrészt az elképesztő időbeli távolság, másrészt a területen egykor létező népek, államok nagy száma miatt. A kiállítás szervezői az Újasszír és az Újbabilóni Birodalom örökségének bemutatását célozták meg. Mivel ez még így is hatalmas feladat lenne, a jelenlegi kiállítás (egy történelmi bevezető után) elsősorban a mitológiára koncentrál, bemutatva az asszír és babilóni istenek, héroszok, démonok és ún. kevert lények világát.
A tárlat első termében rögtön megállítja a történelem iránt érdeklődő (vagy azt kissé ismerő) embert a fantasztikus idővonal, ahol a mezopotámiai eseményekkel párhuzamban szerepelnek a hellén és római történelem eseményei. Így derül ki például, hogy Szolón arkhónsága és Szemiramisz függőkertjének építése mennyire közel volt egymáshoz időben.
A kiállítás egyik első kiemelt eleme a sokak által ismert Istár-kapu feltárásának története egy kiváló makettal szemléltetve, hogy nézhetett ez ki a valóságban. A későbbiekben a kapun és a felvonulási úton egykor szereplő lények pedig időről időre felbukkanak majd a kiállítótérben.
Gazdag és érdekes anyag, ám a kiállítás hagy némi kívánnivalót maga után.
Először is nem egyértelmű, merre, milyen sorrendben érdemes haladni, így az ember egy kicsit elveszik a térben. Az információ bősége ezúttal is lenyűgöző, de egyrészt hamar bele lehet fáradni a mennyiségbe, másrészt az érthető okokból kissé félhomályos térben néha elég nehéz kibogarászni a feliratokat. Volt bennem némi hiányérzet időnként azért is, mert egy-egy tárgynál, amin hosszú ékírásos szöveg volt, a leírásból nem derült ki, mi van ráírva.
A kiállított tárgyak nagy részét teszik ki a pecsételőhengerek, azok rajzai és magyarázatuk. Ami nagyon érdekes. Legalábbis eleinte, de az ötvenedik már nem köti le annyira az embert.
Ahogy említettem, kiváló volt az időszalag a tárlat elején, de nagyon érdekes volt a vége felé a Bábel tornyának utóélete is (mikor ki hogyan ábrázolta), illetve a mezopotámiai mitológia hatása a képregények, a popkultúra és a filmművészet világára. Igen hatásos eleme a kiállításnak ezeken kívül a 12 állatövi jegy és a mezopotámiai kultúra kapcsolatának, vagy a lakásokat, házakat védő szellemek, démonok világának a bemutatása.
Érdekes anyag volt, de kíván némi erőfeszítést, főleg szellemit a végigjárása.
Egy jó tanács a végére: ha nem bírod, hogy valaki folyamatosan ostobaságokat dumál a füledbe, méghozzá teljes hangerővel, miközben te olvasnál, legyen nálad zene a füledbe. Úgy sokkal évezetesebb.
A bevihető társka mérete korlázott, a ruhatárosok vagy a jegyzedők is megmondják, mit vihetsz be. Jegyet vehetsz elővételben online, akkor soron kívül beengednek, de ha odamész nyitásra (10 órára), hamar bent leszel. A kiállítást kb. 1,5-2 óra alatt kényelmesen végig tudod nézni. Minden fent emíltett kifogásom ellenére, érdemes megnézni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése