Tegnap hazaérkezett Indiából a csillagászati diákolimpián résztvevő magyar csapat.
A csapat tagjai között volt Udvardi Imre kollégánk, akinek indiai beszámolóit igyekeztünk eddig is folyamatosan közzétenni. Az utolsó fejezeteknél a technika ördöge megpróbált kibabrálni velünk, de ehhez még ő sem tudott elég korán kelni. Így (tőlünk kicsit szokatlan késéssel, de) nagy örömmel mutatjuk meg
a Tanár úr úti jegyzeteinek 6. és 7. fejezetét.
Íme:
A hatodik fejezet (2016. december 16.)
"A vezetőség megválasztása, és az olimpiát érintő szervezési
kérdések megvitatása után vacsora, majd az adatanalízis feladatainak javítása
következett, másnap hajnalig. Pár óra alvás után indultunk a délelőtti
programunkra, amitől mindenki sokat várt: a Nandankan állatkert meglátogatása
volt a soron. Az állatkert fő látványossága az itt szabadon is élő bengáli
tigris, annak is fehér színű változata. Mivel ez az állat a kedvencem,
készültem rá, hogy sok-sok fotót készítek róluk. Az biztos, hogy ez egy nagyon
felkapott hely lehet, mert hatalmas tömeg várakozott a bejáratnál. Külön
kellett venni jegyet a fényképezőgépek számára. ( Az olimpia alapszabályzata
szerint a verseny teljes időtartama alatt minden költséget a rendező ország
visel.)
Rengeteg iskolai csoport tülekedett (volna!) hogy bejuthasson,
de tanáraik rendkívül keményen utasították rendre a megszeppent gyerekhadat. (Nálunk
az ombudsman rögtön eltiltaná őket a szakmától!)
Sajnos a hatalmas, gazdag állatvilágot magáénak tudható
állatkert nem a mi fogalmaink szerint épült. A kifutók, ketrecek távol vannak a
látogatóktól, az állatok a rekkenő hőség elől az árnyékba húzódva hűsöltek,
alig láttunk belőlük valamit. Így kedvenc tigriseimet is csak tisztes távolból
figyelhettem meg, akár csak az itt szintén honos indiai elefántokat. A hatalmas
területen elhelyezkedő intézmény szegényes, elhanyagolt, legjobban a siralmas
szó írja le a valóságot. Pedig a csodálatos táj, a trópusi növényzet, az
egzotikus állatsereg némi törődéssel csupán tényleg édenkertet varázsolhatna
ide. Még az akváriumokhoz sem lehetett közel menni, korlátok mögül nézhettük
csupán a Bengáli öböl vizeinekcsodálatos élővilágát. A kirándulás színfoltját a
mindenütt szabadon ugráló majomsereg jelentette. A fákról ugráltak az óvatlan
látogatók fejére, vállára, egy-egy kalapot, napszemüveget zsákmányolva. A
falvakon áthaladva szemtanúi lehettünk annak, hogy a majmok a falvakba is be-be
látogatnak, elcsenni, amit csak lehet.
A hetedik fejezet (2016. december 19.)
"Könnyen lehet, hogy ez lesz az utolsó jelentkezésem
Indiából. Az idővel való versenyfutást elvesztettem, no meg a kiváló minőségű
indiai internetnek hála, az események túl futottak a beszámolóimon, így
célszerű a végén kezdeni.
Tegnap este megvolt a záróünnepség. A lényeggel kezdem:
Gémes Antal bronzérmes lett, Vígh Benjámin, és Világos Blanka dicséretben
részesültek. Ha röviden kellene értékelni ezt az eredményt, azt mondanám, hogy
tisztes helytállás. Ha figyelembe vesszük, hogy Blanka még kétszer, Anti
egyszer indulhat az eljövendő olimpiákon, optimisták lehetünk. A sok-sok
erőfeszítésnek, áldozatnak, amit a csillagászati diákolimpiai mozgalom
meghonosítása érdekében egyre többen hozunk meg, lassan, de biztosan meglesz az
eredménye. Az is látszik, hogy sok ország előttünk jár ebben, ha csak a
környező országok eredményeit tekintjük (Szlovákia, Szerbia, Horvátország,
Románia, Szlovénia) azok jobbak, mint a mieink. Igaz, ők korábban
bekapcsolódtak az olimpiai mozgalomba, és a tapasztalat, mint mindenhol nagyon
sokat számít. Most mi is gazdagodtunk e-téren is. Minden részletre kiterjedő kell
hogy legyen a felkészítés. Nem mintha erre ez nagy idáig nem fektetettünk
hangsúlyt, de olyan apró részletekre is oda kell figyelni, mint a hibaszámolás,
grafikon ábrázolás, vagy a körzővel való szerkesztés. Az irány, amit elkezdtünk
a felkészítő szakkörök indításával, a válogató versenyek széleskörűvé tételével
jó, látszik is hogy már 20-30-ra tehető azon diákok száma, akiket sikerült megszólítanunk,
és az is igaz, hogy lassan ugyan, de évről évre többen vannak, de még ez kevés.
A cseh csapat aranyérmet szerzett, de az első körben ők 500 diák közül
választanak, mi jó esetben 30-40 közül. De biztos vagyok abban is, hogy
hamarosan mi is elmondhatunk hasonlót.
És akkor lássuk az érmet szerző országok eredményeit.(Lehet
hozni vendégcsapatot is, de azok részvételét fizetni kell, elég borsos az ár.)
A csapat a meglehetősen botrányosra sikerült záróünnepség
után hazafelé vette az irányt, beiktatva egy kis kitérőt. Bhubaneswárból Delhibe
repültünk, majd onnan röpke öt óra buszozás után megérkeztünk Agrába. Holnap a
várost, elsősorban annak fő látványosságát a Taj Mahalt nézzük meg, aztán
vissza Delhibe, és rövid városnézés után Münchenen keresztül irány Budapest.
Mindenkinek köszönjük a szurkolást, sokaktól kaptunk bíztató
üzenetet. Talán odahaza kiegészítem a hiányzó részekkel az élménybeszámolómat." (Udvardi Imre)
Szeretettel gratulálunk a csapatnak, a diákoknak és a felkészítő tanároknak egyaránt!
 |
| A diákok (A kép forrása itt.) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése