Ma az 1848. március 15-i forradalomról emlékeztünk meg a Könyves-diákokkal. Az idei "műsor" kivételesen nem a gimnázium épületében, hanem az eredeti helyszíneken idézte fel a történteket.
A Landerer és Heckenast nyomda 1848-ban |
A 10. D osztály diákjainak idegenvezetésével minden osztály bejárta Pest városának azon részeit, ahol a reformkorban, a forradalom idején vagy a szabadságharc során említésre méltó események történtek. Megtaláltuk azt a helyet, ahol a legenda szerint a fiatal Vajda János Budára irányította a tömeget, jártunk a Pilvax közben, s a márciusi ifjak nyomát követve elsétáltunk a Landerer nyomda egykori épületének helyére.
Sétánk során kicsit megismerhettük a reformkori Pest méreteit, megértettük, mi volt a középkori városfalon kívül és mi belül, s a vízmértékeknek köszönhetően talán az is érthetőbbé vált, miért is kapta Wesselényi Miklós báró az árvízi hajós nevet. Megemlékező sétánk természetesen érintette az Akadémia épületét és a Lánchidat is, s bár Budára nem mentünk át, az idegenvezetőinktől az ott történt eseményekről is sokat hallottunk.
A Könyves osztályai közel kétórás sétájuk végén ugyanoda érkeztek, mint 1848 márciusában azon a bizonyos esős napon a kíváncsi és lelkes tömeg: a Múzeumkertbe. S bár eme jeles napon itt valószínűleg nem hangzott el a Nemzeti dal, mi meghallgattuk Csendes Dávid, 12. A osztályos diákunk előadásában, s a közel 600 Könyves-diák, illetve -tanár lelkesebbik része a versmondóval együtt szavalta a refrént.
Nagyon szép nap volt, és persze már megint valami más, mint a megszokott. Hiszen ilyen a Könyves maga is: valami más, valami, ami sehol máshol nincs.
A Nemzeti Múzeumnál 1848. március 15. |
A Múzeumnál 2015. március 13-án a Könyves 7. C osztálya (néhány ismeretlennel a háttérben) |
A Könyves humán munkaközössége
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése