Vetélkedők biztos versenyzőt elbuktató zárókérdése lehetne, hogy ki írta az első magyar operát. A legtöbben valószínűleg Erkel Ferencre gondolnának. Pedig tévednének.
Az első magyar opera Chudy József alkotása volt, s 1793. május 6-án mutatta be Kelemen László híres társulata. A mű címe Pikkó herceg és Jutka Perzsi volt, ami (a fennmaradt címlap szerint) egy szomorú-vígopera volt. Az eredeti mű Haffner Prinz Schnudi und Prinzessin Evakathel című német nyelvű operájának fordításán alapult. Az eredeti darab a francia tragédiák paródiája volt, és ez a jelleg maradt meg a magyar nyelvű változatban. Nyilván erre utal a műfaj megnevezése is.
 |
| Az első magyar opera színlapja két nyelven |
Az opera kirobbanó sikert aratott a bemutatón, egy év alatt 12 alkalommal adták elő, s így összesen 512 néző láthatta. A műről a korabeli kritika is elismerően nyilatkozott. Verseghy Ferenc a Magyar Hírmondóban így írt a második előadásról:
"Tegnap, úgymint Májusnak 13-dikán, ismét énekeltetett a' Pesti Magyar
Theátrumban a' Pikkó Hertzeg nevezetű darab. El-fogott az öröm, a' mint
tapasztaltam, hogy várakozásomat az éneklő személyek meg-halagyák. Chudy
Urnak musikája olly jó, hogy akármellyik Orchesterbe be-illene. A'
versekben foglallt indulatokat a' darabnak tzéllya szerint tökélletesen
ki-fejezi, és a' mellett, hogy melódiás eggyügyüségével a' szívre hat,
harmoniájával a' fület is gyönyörködteti. Az énekesek, úgymint Termetzky
Leányasszony, Várady, Láng, és Kelemen Urak, ki mondhatatlanul többet
tettek, mintsem kezdőktül várni lehetett." (Forrás itt.)
Sajnos az utókor sem élvezni nem tudja a művet, sem megítéli a kritikát, mivel az opera zenéjét nem ismerjük. Néhány feltételezés látott csak ezzel kapcsolatban napvilágot. Eszerint részben magyaros, verbunkos stílusú, részben külföldi, mozarti hatást mutatónak vélik. Sőt, Pikkó és Jutka duettjének szövege alapján (ahol a papa és a mama szavakat ismételgetik) egyenesen A varázsfuvola Papageno–Papagena kettősének hatására lehet következtetni. (Forrás itt.)
Az első magyar opera szerzője, Chudy József 1813. március 4. hunyt el Pesten, ma rá emlékezünk.
Nahát, de kár, hogy nem lehet meghallgatni! Igazán érdekes lenne megtudni: mi hozta lázba Verseghyt
VálaszTörlésSajnos a zenéhez egyáltalán nem értek, de engem is felvillanyozna, ha hallhatnám. Van a feltételezett mű leírásában egy szó, ami engem mindig lázba hoz: verbunkos. Egyszer (ha jól emlékszem) Fischer Iván zenekara mutatta be, milyen lehetett a Himnusz eredeti hangzása, amit Erkel verbunkosban írt. Elementáris hatással volt rám... (Egyébként arról, hogy Verseghyt mi hozta lázba, néhány nagyon gonosz kis megjegyzése van Kazinczynak a Fogságom naplójában - ha jól emlékszem.)
VálaszTörlés