Egy csata és egy kárpit

A hastingsi csata az Anglia meghódítására indított normann hadjárat döntő ütközete volt. A Hastingstől 10 km-re északnyugatra található Senlac-dombon vívták Vilmos, Normandia hercege és II. Harold angol király csapatai 1066. október 14-én. Haroldnak a hagyomány szerint nyílvessző szúrta át a szemét, és bár tovább vezette seregét, végül megölték, és a csata is elveszett. Szórványos angol ellenállás az ütközet után is előfordult, mégis úgy tekintik, hogy Vilmos ezzel a csatával hódította meg Angliát.

A hadjárat előkészítéséről, a csata lefolyásáról egy érdekes történelmi dokumentum maradt ránk. Egyes feltételezések szerint Dél-Angliában, mások szerint Normandiában készült el a bayeux-i falikárpit néven ismert tárgy. A kb. 1070 és 1082 között készült kárpit szélessége 48 és 53 cm között változik, hosszúsága 69,55 m. Gyapjúfonallal, öt szín nyolc árnyalatával hímezték ki száröltéssel és lapos hímzéssel. Eredetileg 70 m fölött volt a hosszúsága, de egy része elveszett. Feltételezik, hogy a hiányzó rész Vilmos királlyá koronázását ábrázolta. A szőnyeg elkészítése valószínűleg 10 évig tartott.

Az alkotók közel 75 különálló jelenetben képregényszerűen jelenítették meg az 1064 és 1066 közötti évek történéseit: beszámoltak Vilmos bretagne-i hadjáratáról, a Hódító Vilmos és Hitvalló Edward közötti szövetségről, Harold hitszegéséről, a hadi előkészületekről, a Csatornán való átkelésről és a hastingsi csata lefolyásáról. Az események ábrázolása erősen propagandisztikus jellegű, a normannok szemszögéből mutatja be a történteket. Előszeretettel és nagy gondossággal ábrázolták a normannok katonai felszerelését, a hajók készítését éppen úgy, mint a korabeli földművelést. A fő sávot mind a négy oldalán szegélydísz kíséri, amelyet alul és felül állatfigurákkal, fantasztikus lényekkel, mindennapi jelenetekkel népesítettek be.

Hódító Vilmos két testvérével a hastingsi csatában

A szőnyegen a jelenetek 626 emberi alak, 202 ló, 55 kutya, 505 egyéb állat, 49 fa, 37 épület és 41 hajó ábrázolásával a középkori képnyelvre jellemző sztereotipizált gesztusok, testhelyzetek, méretarányok alapján készültek. A képek pontos képet adnak az udvari szokásokról, a várak berendezéseiről, az angol és normann harcosok korabeli felszereléséről, akik közül sokan viselték a térdig érő sodronyinget és az orrot védő sisakot, a normann pajzsot. A szőnyegen számos más érdekes jelenet is látható, például itt találták meg a Halley-üstökös első ismert ábrázolását, amely abban az időben ért a legközelebb a Naphoz. 

A Halley-üstökös a falikárpiton

A részletgazdagság, a valósághűségre törő igyekezet a mű epikus jellegét hangsúlyozza. A képeket latin nyelvű feliratsor egészíti ki.

(Források és további részletek itt és itt.)

A hastingsi csatában (a kép közepén) elesik Harald király