1903. január 15-én a Kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetemen megemlékezést tartottak Bolyai János születésének 100. évfordulóján. Az ünnepségen jelentette be Eötvös Loránd, a Magyar Tudományos Akadémia akkori elnöke és Szily Kálmán, az MTA főtitkár Bolyai-díj megalapítását.
A Bolyai-díj egy ötévenként odaítélt nemzetközi elismerés. Lényegében a hiányzó matematikai Nobel-díj
pótlására és Bolyai emlékének fenntartására szánták. Az alapítók
elgondolása a díjat az kapja, aki bárhol, bármely nyelven a legkiválóbb
eredményt ért el a matematika tudomány terén az utolsó öt esztendő
során. A díj odaítélésekor az díjazott egész tudományos munkásságát is
figyelembe kell venni. A díj odaítélése felől - kezdeti időszakban - a
Magyar Tudományos Akadémia alapította Bólyai-bizottság döntött.
A díjjal együtt egy arany emlékérmet is átadtak, melynek előlapján a budai vár részlete, a Széchenyi lánchíd és az Akadémia épülete látható, alatta babérkoszorús
keret a díjazott nevének és az adományozás évének bevésésére, valamint
S.S. mesterjegy. A hátlapon felemelt jobb kezével a tudás nektárját osztogató,
balját egy pajzson nyugtató nőalak, a Magyar Tudományos Akadémia Allegóriája látható. A eredeti 70 mm átmérőjű színarany érmet Körmöcbányán verték.
A Bolyai-díjat és emlékérmet első alkalommal 1905-ben, másodszor 1910-ben ítélték oda. 1905-ben Henri Poincaré francia matematikus, 1910-ben David Hilbert német matematikus voltak a díjazottak. További adományozásra az első világháború, illetve a későbbi történelmi események miatt nem került sor. Az 1990-es években vetődött fel ismét a díj újraalapításának reális lehetősége. Erre jó apropót adott, hogy a 2000-es évet az UNESCO a matematika évének
nyilvánította. A feltámasztott díj 25 ezer dolláros pénzjutalma mellé
az eredeti verőtövek felhasználásával készült aranyozott bronzérmet
adományoznak. Utoljára 2010-ben ítélték oda, akkor Jurij Ivanovics Manyin, orosz matematikus kapta meg a Bolyai-díjat.
Az eredeti Bolyai-díj |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése