A munka ünnepe meg miegymás

Május1-je a munka ünnepe. Előzményei egészen a brit ipari forradalomig nyúlnak vissza, amikor is egy gyártulajdonos, Robert Owen 1817-ben megfogalmazta és közzétette a munkások követelését, benne többek között az addig 10-16 órás munkaidő nyolc órára csökkentését, a hangzatos „nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció, nyolc óra pihenés” (Eight hours labour, Eight hours recreation, Eight hours rest) szlogennel.A követelés érvényre juttatása végett több kisebb tüntetést, illetve sztrájkot is tartottak, azonban a mozgalom hamar kifulladt, mert törvényi szabályozás híján ezeket az alkalmazottakat hamar elbocsátották és más gyárak sem voltak hajlandóak felvenni őket. 1886. május 1-jén a chicagói szakszervezetek hirdettek sztrájkot a 8 órás munkaidő bevezetéséért, az akciót május 4-én a haymarketi zavargás zárta le, amikor a tüntető munkások közé vegyült anarchisták egy bombát dobtak a rendőrök közé, akik viszonzásul azonnal tüzet nyitottak. Összesen 11 ember (7 rendőr és 4 tüntető) vesztette életét. 1889. július 14-én megalakult a II. Internacionálé, amely úgy határozott, hogy a haymarketi zavargások 4. évfordulóján, 1890. május 1-jén a szakszervezetek közösen vonuljanak fel a 8 órás munkaidő bevezetéséért. 1891-ben az Egyesült Államokban május 1-jét hivatalosan is a "munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé" nyilvánították.

Az első május 1-je Magyarországon 1890-ben

 Május 1-je a múlt század kilencvenes éveitől – a kommunista rendszerek bukása után - a munkavállalók szolidaritási napja lett, a külsőségek elhagyásával sok helyütt majálisokat rendeznek ezen a napon. A világ számos nagyvárosában a szakszervezeti szövetségek szerveznek megmozdulásokat, amelyeken főként a munkavállalói jogok védelme, érvényesítése, méltó bér és nyugdíj, a munkahelyek megőrzése szerepel központi kérdésként.

Május 1-je katolikus ünnep is, Munkás Szent József, a munkások védőszentje tiszteletére. Az ünnepet XII. Pius pápa 1955. május 1-jén rendelte.

Május 1-je a májusfaállítás napja is. A keresztény Európában az első feljegyzések erről a szokásról a 14. századból valók, de már a kelta hagyományokban is van nyoma. A kelták ekkor ünnepelték Beltane, az ifjú Isten férfivá serdülését. A hagyomány szerint ekkor szeret bele az Istennőbe, és szerelmük beteljesül a mezőkön, virágos réteken. Az ő termékenységének, megtermékenyülésének ünnepe ez. A virágok és a zöld lombok az Istennőt jelképezik, maga a májusfa az Istenséget. Az ünnep szimbólumai: a májusfa, eredetileg fallikus szimbólum. Főleg legények állították a kiszemelt lányoknak. Az egyes fafajtáknak is megvolt a sajátos jelentése. Színes kendőkkel, szalagokkal díszítették föl, ezek egyértelmű nőszimbólumok. Máshol enni- és innivalókkal díszítették.

Májusfa

Franciaországba ez a nap a gyöngyvirág ünnepe (fête du muguet), melynek hagyománya 1561-ig vezethető vissza, amikor a 10 éves IX. Károly, francia király május 1-jén, gyöngyvirágot adott minden hölgynek a királyi udvarban. Franciaországban azóta is szokás  május 1-jén gyöngyvirágot ajándékozni egymásnak. A királyi gesztusnak egyébként egy néphagyomány volt az alapja: a közhiedelem szerint az ezen a napon ajándékozott gyöngyvirág szerencsét hoz.

Legyen mindenkinek szép napja!