Velünk élő tudománytörténet

Az ember időnként szembesül azzal a ténnyel, hogy a mindennapok történései könnyen történelemmé lehetnek, ha kellő időbeli távolságból szemléljük őket. Amikor az események éppen zajlanak, ez valahogy nem tűnik fel, inkább csak utólag. Néha azonban tisztában lehetünk azzal, hogy amiről olvasunk, hallunk, amit átélünk vagy teszünk, az biztosan történelemmé lesz a későbbiekben, sőt talán már most is az.
Nincs ez máshogy a tudományos világban sem.

Amikor 2004 márciusában útnak indították a Rosetta űrszondát, tudták, ha sikerrel járnak, biztosan történelmet írnak. Ha sikerül...

Művészi elképzelés az üstökös felszínére leszálló Philaeről (Forrás: www.csillagaszat.hu.)

 Aztán idén november 12-én bejárta a világsajtót a hír: a Philae magyar idő szerint szerda délelőtt fél tíz körül sikerrel levált az őt több mint hat és fél milliárd kilométeren át cipelő Rosettáról, és megkezdte a hat és fél órás utat a67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökösön kijelölt, egy négyzetkilométeres landolási zóna felé. A következő információ a leszállás valós ideje után jó fél órával, 17 óra után néhány perccel jött meg: a leszállás sikerült, az emberiség történelme során először sikerrel landolt egy üstökös felszínén.

A Philae ROLIS kamerájával a leszállás utolsó fázisában készített felvétel a leszállóhely felett. A kép jobb felső részén látható tömb mérete mintegy 5 méter (kép: ESA Rosetta Philae ROLIS).

A Philae leszállóhelyének elnevezésére októberben nyilvános ötletpályázatot írtak ki. A legjobbnak ítélt ötlet az Agilkia lett. Ez a Nílus folyó egyik szigetének a neve, Egyiptom déli részén. A névadás folytatja azt a „hagyományt”, ami még az űrszonda elnevezésével kezdődött. Az európai űreszköz ugyanis a rosette-i kőről kapta a nevét. Ezen egy ősi szöveg három fordítása olvasható, egyiptomi démotikus írással, görög nyelven és egyiptomi hieroglifákkal. A görög nyelv ismeretében a kő jelentette a fő kulcsot a hieroglifák megfejtéséhez. A Rosetta űrszondától a kutatók – meglehet kis túlzással – azt remélik, hogy a Naprendszer keletkezésének kulcsát fedi majd fel előttünk egy az bolygórendszerünk ősi anyagát tartalmazó égitest vizsgálata révén.

(Forrás itt és itt.)

(Az üstökösről és felfedezéséről itt találtok beszámolót. A leszállás részleteiről itt olvashattok. Az előzményekről itt. Angolul jól tudók itt próbálkozhatnak.)