Klissza elestéről

Klissza vára Dalmáciában, Splittől északkeletre, a Kozjak- és Mosor-hegység hágója közelében épült. Már a Bizánci korban is erődített hely volt, majd az Árpádok idején került magyar kézre.

Klissza várát a magyar történelemben a tatárjárás tette emlékezetessé, mivel az előlük menekülő királyi párnak ebben a várban született meg 1242. január 27-én lánya, a későbbi Szent Margit.  

A vár és környéke a 16. században már a törökkel vívott csatározások színtere volt.

Az 1530-as években Klissza várát és védelmi rendszerét megerősítették, részben I. Ferdinánd segítségével. A környező falvakban őrtornyokat is állítottak, amelyek vár előőrseit képezték. Összesen három ilyen előőrs építésére került sor. További segítséget kértek az erősítésekhez VII. Kelemen pápától is.

1537-ben Klisszában már elég jelentős katonaság állomásozott. A horvátok mellett Ferdinánd által odavezényelt zsoldosok és 700 pápai katona, valamint néhány uszkók. (Az uszkókok a törökök elől Boszniából és Szerbiából letelepedett délszláv népelemek voltak, akik katonáskodtak.)

Klissza a 16. században

Az ostromot megelőzően Krusics Péter, a vár kapitánya ellátta a várat élelmiszerrel és lőszerrel is. A tél folyamán viszont elfogyott az élelem, vízhiány lépett fel és sok ló elpusztult a várban, sőt a katonaság egy része is legyengült. A tavasz kezdetével a törökök megkezdték a Klissza elleni újabb, ezúttal végső akciót. Március 11. és március 12. közötti estén a törökök felbukkant a környéken. Erre Krusics a várból kivonult katonái egy részével, nagyjából 1000 fővel, s a kikötő felől várta az ellenséget. A környező lejtőkön a törökök Murat Tardics és Malkocs bég 2000 lovassal haladt, miután az előző évben elpusztított őrtornyok már nem állták útjukat. A támadók összecsaptak Krusiccsal. A harc során az idegen német és olasz katonák elmenekültek és a kikötőben álló hajókra szálltak fel, míg a horvátok és az uszkókok tovább harcoltak az egyre fölénybe jutó törökök ellen. A hajón menekülő zsoldosok zátonyra futottak, mire a törökök újból nekik estek. Közben Krusics elesett, egy Atlia nevű aga ugyanis megölte. Fejét dárdára tűzték, hogy a várbeliek is lássák. A védők valóban megrémültek vezérük feje láttán és kimenekültek a várból Zenggbe.

Az őrség nélkül maradt Klisszát a törökök bevették. Noha Klissza elesett, de Splitet mégsem sikerült megszereznie az ellenségnek. 1596-ban az uszkókok visszafoglalták a várat, de nem tudták megtartani. A Dalmáciába behatoló velencei csapatok 1648-ban végleg visszavették azt a törököktől.

A vár ma Horvátországhoz tartozik.

Klissza maradványai ma