1568. január 13-án ért véget az Erdélyi Fejedelemségben a tordai országgyűlés, mely a világon először mondta ki a vallásszabadság elvét, mivel:
"...a hit Istennek ajándéka."
Az országgyűlés határozata négy felekezet: –
a katolikus, evangélikus, református és unitárius – szabadságát és
egyenjogúságát mondotta ki elsőnek a világon: államvallás nincs, az
uralkodói hatalom fölötte áll az egyházinak, de nincs joga közöttük
bármilyen szempontból különbséget tenni. Nem
érvényesül a területi elv sem: bármely városban vagy faluban több
felekezet élhet együtt, a földesúr nem avatkozhat be jobbágyai vallási
hovatartozásába, a törvény szerint mindenki maga döntheti el, melyik
vallást követi. Bárkinek is tilos a más felekezetűeket szidalmazni,
papjait gyalázni, ellenük erőszakos cselekedetet elkövetni.
(Forrás itt.)
„Minden helyökön az prédikátorok az evangéliumot prédikálják,
hirdessék, ki-ki az ő értelme szerint, és az község, ha venni akarja,
jó, ha nem penig senki kénszerítéssel ne kénszerítse […], de oly
prédikátort tarthasson, az kinek tanítása ő nékie tetszik. Ezért penig
senki az szuperintendensök közül, se egyebek az prédikátorokat meg ne
bánthassa; ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől […], mert a
hit Istennek ajándéka…”
(Részletek az 1568-as tordai országgyűlés határozataiból)
 |
| A tordai katolikus templom, ahol az országgyűlés határozatait kihirdették |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése