Az Apor-kódexről szólva

Volt már a kezetekben igazi kódex? 15-16. századi, valódi, kézírással készített kötet? Aligha. (Igaz, ezt csak kevesen mondhatják el magukról.)

Akkor kérdezzük máshogy: 

Láttál már valaha igazi kódexet? Ha nem, akkor nem ismered a Régi Magyar Kódexek sorozatot, melyben eddig összesen 33 kötet látott napvilágot.

Legutoljára, 2014-es dátummal az Apor-kódexet vehette kézbe minden nyelvtörténet, irodalom és történelem iránt érdeklődő olvasó.

Az Apor-kódex restaurálás előtti állapotban (A kép forrása itt.)

 A kötetet ma mutatták be az Országos Széchényi Könyvtárban. A gyönyörű kiállítású kötet igen népes alkotótársaság munkája révén született meg: húsz kutató, nyelvész, restaurátor, egyetemi hallgató vagy PhD-zó diák közös, több éves munkájának eredményét veheti kézbe bárki, aki hozzájut ehhez a csodálatos kiadványhoz. A mai bemutatón a kötet kiadásán dolgozók közül hatan ismertették a megjelenéshez vezető rögös utat, a szöveg gondozása közben felfedezett érdekességeket, nyelvészeti és kultúrtörténeti tényeket, s a közben felmerült, nagyon izgalmas újabb kérdéseket. A beszélgetést Madas Edit vezette (az MTA levelező tagja, egyetemi tanár, MTA–OSZK Res Libraria Hungariae Kutatócsoport vezetője). A bemutató többi résztvevője volt Haader Lea, Korompay Klára, Szentgyörgyi Rudolf (ők hárman az ELTE Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai tanszékének munkatársai, több korábbi kódexkiadás résztvevői), Tóth Zsuzsanna (az OSZK restaurátora) és Kocsis Zsuzsanna (az ELTE PhD hallgatója). A könyvbemutató különleges része volt Kocsi Zsuzsanna felolvasásában meghallgatni az Apor-kódex néhány szövegrészletét: hallgatta az ember ezt a több mint 500 éve lejegyzett szöveget, s közben arra gondolt, hogy ez fél évezrede talán ugyanígy hangzott az akkori hallgatók fülében. Megrázó volt, és ugyanakkor felemelő.

A kódex kiadása csodálatos, de a kézirat önmagában is igen különleges: egyes szövegrészei legkorábbi nyelvemlékeink közé tartoznak, hiszen ezek a 15. század első felében keletkeztek, s a könyv külön értéke, hogy ebben szerepelnek az első magyar nyelvű zsoltárfordítások. (Sajnos nem mind, mert a kötet erősen csonkult, miután több lapot is kiszakítottak vagy kivágtak belőle.) Ráadásul a nyelvtörténet egyik legizgalmasabb, időről-időre fellángoló vitájában is szerepet kap, nevezetesen abban a kérdésben, hogy milyen módon kapcsolódik össze az Apor-, a Müncheni és a Bécsi kódex, s ezek milyen viszonyban vannak az ún. Huszita Bibliával.

Az Apor-kódexnek és jelenlegi kiadásának számtalan érdekessége, különlegesség és további kutatást kívánó rejtélyes eleme van. Eleve feltűnő például a kötet elején szereplő, szokatlanul hosszú (több mint 100 oldalas) bevezető tanulmány, mely feltárja nemcsak a kódex lehetséges keletkezéstörténetét, a szövegen dolgozó másolók (scriptorok) írásmódjának különbözőségeit, az Apor-kódex rokonságát más, magyarországi kódexekkel, de egyedülálló módon bepillantást nyújt a kódex restaurálási munkálataiba s közben az eredeti, 16. század eleji könyvkötési technikákba is.

(A restaurálás részleteiről fantasztikus fotókkal külön tanulmány olvasható Tóth Zsuzsannától itt.)

A restaurált és eredeti méretére visszaállított Apor-kódex (A kép forrása itt.)

A kötetben a sorozat eddigi szokásához híven a kódex lapjainak jól olvasható fényképe mellett találjuk a betűhű átírást is, aminek segítségével olvashatóvá válik a gyakorlatlan szem számára is egy kódex, melyet a 15-16. század során négyen másoltak le. Hihetetlen izgalmas kaland egy kicsit belekukucskálni az 500 évvel ezelőtti nyelv érdekességeibe, a kódex készítésének a szövegben jól felismerhető lépéseibe és a kötetbe később "belefirkálgató" személy(ek) megjegyzéseibe.

Aki még soha nem próbálkozott ilyesmivel, annak íme itt a remek alkalom!

Kedvcsinálónak íme a kódex 126. oldala, s rajta ún. második kezének gyönyőrű, jól olvasható kézírása (a kódex kiadásának 370. oldalán található):

A fénykép eredetije megtekinthető az OSZK honlapján itt.

 A kódexet ma a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban őrzik.

(A múzeum honlapján olvashattok róla itt.)