2013. március 21., csütörtök

Színházajánló


Színházba járni jó. Mert élő, alakuló, előttünk születő művészet. Egyszeri és megismételhetetlen. Épp ezért értékes. És mert, ha jól választottunk, akkor remekművet láthatunk. (Az én saját értelmezésemben a remekmű az, ami megszólít engem bármennyi idő is telt el keletkezése óta, mond nekem valamit a Világról, az Emberről. Hiszen mi emberek ugyanolyanok vagyunk: csak a díszlet és a jelmez változik.)
Kedvenc színházamban, az Örkény Színházban Slavomir Mrozek Tangó című művét láttam legutóbb. 1964-ben keletkezett, Magyarországon a hetvenes években több színház is műsorra tűzte, hiszen a történet a 20. század központi témája: az elidegenedés, a személyiség válsága és kiútkeresése, ez esetben a lázadáson keresztül, a korszak kedvence volt (lsd. 68-as diáklázadások). És itt meg is érkeztünk: a lázadás kérdésköre örök, hiszen minden nemzedék előbb-utóbb lázad a mindenkori fennálló viszonyok ellen (részben vagy egészben), és az egyén is lázad valamikor (előbb vagy utóbb) szülei, tanárai, vagy a rákényszerített dolgok ellen.
Ahogy a színház honlapján olvashatjuk: „Lehet-e erőszakkal halott, muzeális értékeket újraéleszteni? Hogyan lehet történelmet írni akkor, amikor azt hisszük, már minden megtörtént? Az egyetemista Artúr, mint minden ifjú: lázad. Hogy megvívja saját harcát, a családján kísérletezik. Házi diktatúrát hoz létre, szüleit, nagyszüleit bebörtönzi:  megfordítja az idő kerekét, előkotorja a nagyszülők hagyományait, szóhasználatát, értékeit, ruha- és kelléktárát. Hamlet-parafrázisában Mrozek szertelen, gyermeki humorral láttatja az európai polgári kultúra vergődését és kiúttalanságát.”
Különös forradalom ez tehát: múltba néző, régi értékeket visszavágyó. Rendet, értékrendet óhajtó, a szülők kötöttségeket nem tűrő művészlétét elutasító lázadás. A szabadságot korlátozó rendteremtés. Az eredmény...a darab végén kiderül....
A darabot Bagossy László rendezte. Az Örkény színészei (Mácsai Pál, Csuja Imre, Szandtner Anna, Für Anikó, Debreczeny Csaba, Máthé Zsolt, Pogány Judit) most is remekeltek, a darab végig pörgős, feszült. Egyszerűen nagyon jó.
 Aztán – a szórakoztató este után - eltöprenghetünk a lázadás lélektanán. 




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése